Attendorn
település Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Attendorn település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 24 448 fő (2022. december 31.).[1] Attendorn Finnentrop, Drolshagen és Olpe községekkel határos.
| Attendorn | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Kreis Olpe | ||
| Polgármester | Christian Pospischil (Politiker) | ||
| Irányítószám | 57439 | ||
| Körzethívószám | 02722 | ||
| Rendszám | OE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 448 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 249,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 97,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 07′ 35″, k. h. 7° 54′ 12″ | |||
 Attendorn
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Attendorn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Attendorn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kasseltől nyugatra, Plettenbergtől délre fekvő település.
A város két főút kereszteződésében alakult ki. Alapítója a legenda szerint Atta hercegnő volt. Az itt épült kolostor alapító okirata volt Attendorn első dokumentációs említése. 1222-ben a kölni érsek Engelbert adott városi jogokat a településnek.
Attendorn a német Hanza-szövetségnek csak közvetett tagja volt, ezért a nagy hanza-napokon Soest város képviselte.
A 14. század eleje körül a város falain kívül egy kórház épült, templommal és temetővel.
1464-ben, 1597-ben, 1598-ban és 1613-ban is nagy pestisjárvány támadt a városra. Több alkalommal: 1613-ban, 1623-ban, 1656-ban, 1710-ben, 1732-ben, 1742-ben és 1783-ban is nagy tüzvész pusztított a városban. A háborúk miatt is sokat szenvedett. Például Limburg örökösödési háború 1280-ban, Soest viszály 1444-1449 között, stb. A második világháború idején pedig a bombatámadásokban, és az 1945-ös lőszer robbanáskor súlyosan megsérült.
Az Attahöhle cseppkőbarlang az Ebbe-hegység természetvédelmi parkjában található. A geológusok feltételezése szerint a barlang mintegy 400 millió éves. Csodálatos cseppkőképződményeit a mészkőbe szivárgó vízcseppek alakították ki. Attahöhlét 1907-ben fedezték fel, 1925-ben bővítették, majd lépcsőkkel, korlátokkal, elektromos világítással szerelték fel, s a túristák számára parkolókkal, éttermekkel látták el.
Nevezetesebb termei: Központi csarnok, Felső csarnok, Kék barlang, Dicsőség-csarnok, Orgona-csarnok.
- Plébániatemplom (Sauerländer Dóm) - a 14. századból való
- Régi városháza (Altes Rathaus)
- Schnellenberg-kastély (Hohenburg Schnellenberg) - A 16. században épült.
- Atta-Höhle cseppkőbarlang
- Johannes Rivius (1500–1553), pedagógus és teológus
- Johann Sasse (1640–1706), barokk faragó és szobrászművész
- Clemens Fahle (1856–1933), a Reichstag tagja
- Josef Mayworm (1877–1953), politikus (SPD), MdL, Attendorn polgármestere
- Otto Pöggeler (1928–2014), filozófus
- Alfred Schnüttgen (1930–1990), ferences pap és misszionárius
- Wolfgang Demtröder (született 1931), fizikus
- Franz Josef Becker (született 1936), sportoló
- Heiko Haumann (* 1945), történész és egyetemi tanár
- Gerhard Vigener (született 1946), német jogász és politikus (CDU)
- Rüdiger Höffer (* 1961), egyetemi tanár
Attendorn
Attendorn, panoráma
Dóm
Attendorn, Am Wassertor
A múzeum épülete
Attendorn, Wasserstraße
Attendorn, utcarészlet
Attendorn, Vergessene Straße
_1973_(11380862635).jpg)
_1979_(11380858746).jpg)
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1975 és 2022 között
| Lakosok száma | 22 080 | 24 676 | 24 335 | 24 367 | 24 207 | 24 448 |
| 1975 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 |
Adatok: Wikidata
- Hivatalos oldal (német)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
