núbiai király From Wikipedia, the free encyclopedia
Aszpelta (uralkodói nevén Merikaré; uralkodott: Kr. e. 600 körül – 580 körül) núbiai kusita király, a napatai kor uralkodója. Uralkodásáról núbiai viszonylatban gazdag írásos anyag maradt fenn, valószínűleg az ő korában érte Núbiát II. Pszammetik egyiptomi fáraó Kr. e. 593-as hadjárata.
Aszpelta | |||||||||||
| |||||||||||
Uralkodása | Kr. e. 7. - 6. század fordulója | ||||||||||
Prenomen | Merikaré | ||||||||||
Nomen | Aszpelta | ||||||||||
Apja | Szenkamaniszken | ||||||||||
Anyja | Naszalsza | ||||||||||
Gyermekei | Aramatelqo Amanitakaye | ||||||||||
Sírja | Nuri (Nu. 8) | ||||||||||
Fontosabb építkezései | Meroé, Napata, Kawa, Szanam | ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszpelta témájú médiaállományokat. |
Szenkamaniszken király és Naszalsza királyné fia volt, Anlamani öccse és utóda. Feleségei Henuttahebit (akit Nuriban a 28-as piramisba temettek), Weqemale (Nuri 40 piramis), Aszata (Nuri 42) és Artaha (Nuri 58);[1] talán nővérét, Madikent is feleségül vette.[2]
Aszpelta fivére, Anlamani halála után foglalta el a kusita trónt. Trónra lépésének eseményeit az úgynevezett Választási sztélé beszéli el, amelyből megtudhatjuk, hogy a királyt személyesen a napatai Ámon jelölte ki, valamint felsorolja a király nőági őseit. Második uralkodási évében azonban összeütközésre került sor az uralkodó és a napatai papság között, amelynek végén Aszpelta halálra ítélt és megégettetett több papot, akik – valószínűleg manipulálva a isteni jóslatokat – halálra ítéltettek egy ártatlan embert.
Minden valószínűség szerint Aszpelta korára tehető az egyiptomi XXVI. dinasztia uralkodója II. Pszametik Kr. e. 592-es núbiai hadjárata,[3] melyre talán azért került sor, mert Aszpelta fenyegetést jelentett Pszammetik uralmára a Napatához közeli Felső-Egyiptomban. A Napatáig hatoló egyiptomi csapatok útjuk során az elfoglalt városok templomaiban szétverték a kusita uralkodók szobrait. A széttört szobrokat a későbbi restaurálásokkor a templomokban eltemették. Ilyen szoborlerakat (cachette) került elő Dzsebel Barkalban Ámon nagy templomában és Dukki Gelben, amelyekben a legkésőbbi szobrok Aszpeltát ábrázolják.
A király piramisa a nuri királyi temetőben található Nu. 8 sír; a nekropolisz második legnagyobb építménye.[4] Mind a sírkamra falát, mind a szarkofágot egyiptomi hieroglif szövegek borítják. Mivel a sírkamra teteje beszakadt, nem fosztották ki teljesen a rablók, így George Reisner 1916-os ásatásakor számos ékszert, pecsétet, kozmetikai edényt és usébtit talált a törmelék alatt. A feltárt leletek jelzik, hogy az uralkodó gazdag temetést kapott. A leletek nagy része ma a Bostoni Szépművészeti Múzeumban találhatóak. Reisner tárta fel Aszpelta és fivére palotáját is, 1920-ban.
Aszpeltának rengeteg említése maradt fenn:[5]
Aszpelta az egyiptomi fáraókéhoz hasonló ötelemű titulatúrát vett fel.[20]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.