From Wikipedia, the free encyclopedia
Az asymptote 2 vagy 3 dimenziós grafikus ábrák előállítására készült programozási nyelv. Az ábra koordináta-rendszerben, matematikai eszközökkel készül.
A 2 vagy 3 dimenziós pont alap adattípus. A pontok összeköthetők egyenessel vagy harmadfokú spline-nal (Bézier-görbével). Az utóbbi a görbe törését minimalizálja a csatlakozási pontokban kör, ellipszis, parabola stb. rajzolása esetén. A geometriai transzformációkat (eltolás, nagyítás, tükrözés stb.) beépített függvények végzik, mint ahogyan magát a rajzolást is.
A rajz vektorgrafikus, a program kimenete .eps (encapsulated postscript).[1] Az asymptote be tud olvasni külső .eps file-okat, és a postscript-utility-khez hasonló műveletet végezni velük és a programmal készült ábrával (nagyítás, elforgatás, összeillesztés, keretezés stb.).
A nyelv strukturált és objektumorientált, legjobban a C++-hoz ill. a Javához hasonlít. Az asymptote-fordító a Pascal p-kódjához hasonlóan belső kódra fordít, majd azt interpretálja.
A nyelv elérhető Linux-ban, MacOS-ben és Windows-ban egyaránt.
A nyelv mind szintaxisában, mind szemantikájában a C++ ill. Java nyelvre hasonlít egy fontos kivétellel: ez a paraméterátadás.
Az asymptote-ban a hívó névvel is átadhatja a paramétert fv(paramnév=érték) alakban. A C-szerű és a névvel megadott paraméterek egy híváson belül is keverhetők.
A paraméter opcionális lehet; ilyenkor az alapértékét a hívott függvényben kell megadni. A függvényhíváskor típusillesztés van, így opcionális paraméterek lehetnek a kötelezők előtt/között is, ha különböző típusúak.
A beépített függvények kiterjedten használják a fenti lehetőségeket, és a default értékek megválasztása igen jó, így ritkán kell sok paramétert megadni (ami a grafikus programokat gyakran teszi áttekinthetetlenné).
Típus | Jelentés |
---|---|
void | Azt adja meg, hogy a függvénynek nincs visszatérési értéke (azaz eljárás), ill. nincs paramétere. Változó nem lehet void típusú, mutató pedig nincs az asymptote-ban. |
bool | Értéke true vagy false lehet. |
bool3 | Értéke true, false vagy default lehet. |
int real |
Aritmetikai típusok, melyek minden programnyelvben megtalálhatók. A C-ben megengedett műveletek végezhetők, kivéve a bit- és mutatóműveleteket, és int esetén a postfix ++ és -- műveletet (vagyis ++i helyes, i++ hibás). A ^ a hatványozás művelete. Az int→real konverzió automatikus (paraméterillesztéskor is!), a fordítottja viszont nem: az (int) konverziós műveletet ki kell írni. |
pair | Komplex szám vagy sík-koordináta (a használat helyétől függően). Két real típusú komponensből áll. Szintaxis: pair komplex = (5.0,-3.2); A szorzás ill. osztás komplex számként történik. Mindkét jelentésű használatot beépített függvények segítik (pl. a normál alakú és iránytényezős koordináta átszámítását).
A -- művelet két síkbeli pontot egyenessel, a .. Bézier-görbével köt össze. A művelet eredményének típusa path (lásd alább). |
triple | Térkoordináta három real komponensből. A -- és .. itt is alkalmazható. |
string | Szöveg. Az aposztrófok között (') megadott szöveg jelentése azonos a C-belivel (ott dupla idézőjelek (") között kell megadni). A dupla idézőjelek közötti szöveg LaTeX-formázást tartalmaz(hat).
Az összeadás (+) a konkatenáció (string összefűzés) művelete. A többi stringműveletet beépített függvények végzik. A string típusúra konvertált érték alapformátumú (ez értelemszerűen típusonként változik). Más formátumot a beépített format függvénnyel lehet előállítani. A függvény formátum-paramétere a C-ben megszokott alakú. |
Típus | Jelentés |
---|---|
path | Egy összefüggő (a toll felemelése nélkül meghúzható) ábrarészlet. Három információt tárol:
A -- és .. művelet path-ra is definiált (operátor overload), így a pontok elé ill. után lehet újabb pontokat tenni. A zárt objektumot speciális utolsó „pont”-ként sajátpath--cycle alakban lehet megadni (az első és utolsó pontot nem szabad „kézzel” összekötni). A fill beépített függvény csak az így megadott zárt objektumot tudja kiszínezni. |
path[] | Egy teljes grafikus ábra, mely egy utasítással kirajzolható. Nagyobb ábrák esetén célszerű lehet részekre vágni a rajzot: ilyenkor a teljes ábra több path[]-ban van (természetesen lehet path[][]-ban), és több utasítás rajzolja ki.
A ^^ művelet path-okból hozza létre a path[]-t (nem összefüggő ábra). Ez csak a kényelmet szolgálja, ugyanez a művelet tömbelemenként is végrehajtható. |
pen | Az ábra grafikai paraméterei. Ilyen pl. a szín. A gyakran használt színekre beépített pen típusú változók vannak (pl. red, yellow, stb.). Az ábrához több toll is használható; pl. ilyenkor lehet célszerű több path[] típusú változót használni.
A vonal (path[]) legfontosabb grafikus tulajdonságai: a vonalvastagság és a vonal típusa (többféle beépített szaggatott vonal van). A betűk tulajdonságai: fontméret, font típus, alapvonal-igazítás, átlátszóság, stb. Zárt ábra színezésekor: színezési minta, átlátszóság.[2] A toll tulajdonságai postscript-szinten kerülnek az ábrába. |
picture | RajzVászon. A legmagasabb szintű objektum, mely az ábra minden grafikus és szöveges elemét tartalmazza. Új ábrarészlet rajzolásakor a koordináta-határai automatikusan nőnek (akár negatív irányba is). Egyszerű ábráknál) megadható fix méret is; ez esetben a picture és a frame között nincs különbség. A picture és frame alak egyikből másikba transzformálható. |
frame | A rajzvászon postscript-koordinátás alakja. Új ábrarészlet rajzolásakor a régi objektumok koordinátái változnak, hogy a vászon mérete állandó maradjon. Ugyanazokkal a függvényekkel használható, mint a picture, bár általában kényelmesebb picture típusba rajzolni. Az elkészült ábrát viszont rendszerint egyszerűbb keretezni, elforgatni, stb. frame alakban. |
A függvények a graph csomagban vannak, vagyis a használat előtt ki kell adni az
import graph;
utasítást.
A transzformációt a * művelet végzi (operátor overload), mely nem kommutatív: első paramétere transform típusú (a fenti függvények mind ilyenek), a második path vagy path[]. A transzformáció postscript szinten történik.
Az asymptote többi utasítása hasonló a megszokott programnyelvekhez. Az if, for, while, break, continue azonos a C-vel, viszont nincs switch utasítás. A tömböt kezelő for indexváltozója javás alakban is írható.
Az import megfelel a C „kacsacsőrös”, az include a C idézőjeles include-jának. A from utasítással egy include-file egy részét is be lehet szúrni a programba.
A nyelv természetesen tartalmaz matematikai függvényeket, filekezelést, objektumok definiálását, stb. Ezek megszokottak, ezért itt nem ismertetjük.
Az asymptote program más GPL-szoftvereket is használ:
Az első kettő kötelező, a többi a teljes funkcionalitáshoz kell.
A Debian-alapú disztribúciókban megtalálható az asymptote, és a dvisvgm kivételével a többi szoftver is, így az installálás egyetlen utasítás:
apt-get install asymptote texlive-latex-extra
A Fedora 4-ben még benne volt az asymptote, a Red Hat 5 és 6-ból azonban már kimaradt, így azt külön kell beszerezni. A többi programot a Red Hat-disztribúció tartalmazza (a dvisvgm kivételével). Az asymptote honlapon megtalálhatók a letöltési helyek (Windows-ra és MacOS-re is).
Az asymptote csak a latin1-es karakterkészletet ismeri, de ezen könnyű segíteni. A latin1.asy mintájára (a Debian disztribúcióban ez a /usr/share/asymptote könyvtárban található) létre tudjuk hozni a latin2.asy-t az alábbi tartalommal:
usepackage("fontenc","T1"); usepackage("inputenc","latin2");
Az asy-program elejére írt
import latin2;
utasítás után a programunk érteni fogja a latin2-es karakterkészletet. (UTF-8-hoz az unicode.asy-t kell a fenti módon importálni; ez megvan az asy-ban.)
A sajat.asy-t az
asy sajat
utasítással fordíthatjuk le. Az eredményt imagemagick-kel a
display +matte sajat.eps
utasítással nézhetjük meg.
Az eredmény default formátuma a tex/latex program használt változatától függ:
A default formátum felhasználónként változtatható a $HOME/.asy/config.asy file-ban. A file asymptote-utasításokat tartalmaz. Pl.: import settings; outformat="pdf"; a PDF-et állítja be alapformátumnak.
Az alapformátum az asymptote hívásakor parancssorban, vagy akár magában a programban is megváltoztatható. asy -f svg abra.asy eredménye az abra.svg file lesz.
A formátum megváltoztatásához az asymptote külső konvertert használ, melyet külön kell installálni:
Az ImageMagick/convert nagyon sok formátumot ismer.[4] A gyakoribbak:
import graph; size(75,75); // abrameret defaultpen(1.0); // vonalvastagsag path hatszog = rotate(-30)*polygon(6); draw(hatszog^^Circle((0,0),0.5)); label(shift((0,-5))*'Benzol',point(hatszog,0));
import graph; picture pic; real f1(real x) {return ( (x^2+abs(x)-6) / (x^2+abs(x)+2) );} real f2(real x) {return ( sqrt(36-x^2) );} real felso(real x) {return ( f1(x)+f2(x) );} real also(real x) {return ( f1(x)-f2(x) );} path sziv1=graph(also,-6,6), sziv2=graph(felso,-6,6); draw(pic,sziv1,red); draw(pic,sziv2,red); xaxis(pic,"$x$",-6.8,6.8,Ticks(1.0,OmitTick(0)),Arrows); yaxis(pic,-9.8,6.8,Ticks(1.0,OmitTick(0)),Arrows); label(pic,"$y=\frac{x^2+|x|-6}{x^2+|x|+2} \pm \sqrt{36-x^2}$", (0,6.5),E); add(pic.fit(0,14cm),(-0.1,0.0));
A program fordítása: asy -f svg sziv
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.