Asperger-szindróma
pszichés fejlődési zavar / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) a neurobiológiai állapotnak számító pervazív fejlődési zavarok egyik kategóriája, amelynek a BNO kódja: F84.5.[7] (Ez a kód 2015-ben jogosultságot biztosított a megváltozott munkaképességű felnőtteknek járó adókedvezmények igénybevételére.[8]) Az Asperger-szindrómára – az egyéb autizmusspektrumhoz[9] tartozó állapotokkal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, és gyakran átlagos vagy annál magasabb egyéni intelligenciaszinttel párosul. Az Asperger-szindrómás nem mutat értelmi zavart, és nyelvi zavart sem, kisgyerekkorban nem volt fejlődési késése a nyelv elsajátításában, valamint elboldogul az alapvető társas interakciókban, azaz vannak mindennapi kommunikációs készségei.[10] A DSM-IV szerint a normál, vagy annál magasabb intelligencia diagnosztikai kritérium. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálják. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amikben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.
Asperger-szindróma | |
Az Asperger-szindrómások gyakran élénken érdeklődnek egyes szűk területek iránt | |
Angolul | Asperger syndrome |
Osztályozás | |
BNO-10 | F84.5[1] |
BNO-9 | 299.80 |
BNO-9 | 299.80 |
OMIM | 608638[2] |
DiseasesDB | 31268[3] |
MedlinePlus | 001549[4] |
eMedicine | ped/147[5] |
MeSH | F03.550.325.100[6] |
OMIM | |
DiseasesDB | 31268 |
MedlinePlus | 001549 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Asperger-szindróma témájú médiaállományokat. |
A rendellenességet dr. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben; ő az autisztikus pszichopátia nevet adta neki. Róla nevezte el a szindrómát dr. Lorna Wing angol pszichiáter és pszichológus, aki egy 1981-es írásában használta először a kifejezést. Az Asperger-szindróma a Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) 4. kiadásába (DSM-IV) került be 1994-ben. A 2013-ban megjelent, jelenleg érvényes DSM-V megszüntette ezt a diagnózist, helyette bevezette az „autizmus spektrumzavar”-t (ASD), ami súlyosság szerint osztályoz,[11] azonban a WHO által használt BNO-10-ben továbbra is szerepel.
Pontos okai és előfordulási gyakorisága ismeretlen, elsősorban a diagnosztizálási rendszerek változásai miatt.