![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Beatrice_of_Aragon%252C_Remember_Me_exhibition%252C_Rijksmuseum_62_%2528cropped%2529.jpg/640px-Beatrice_of_Aragon%252C_Remember_Me_exhibition%252C_Rijksmuseum_62_%2528cropped%2529.jpg&w=640&q=50)
Aragóniai Beatrix magyar királyné
(1457–1508) magyar királyné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Aragóniai Beatrix (olaszul: Beatrice d'Aragona; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1457. november 16. – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1508. szeptember 23.), Magyarország és Csehország kétszeres királynéja először Hunyadi Mátyás hitveseként 1476 decembere és 1490 áprilisa között, majd II. Ulászló feleségeként 1490 októberétől 1500 áprilisában felbontott házasságáig.
![]() | Hasonló névvel lásd még: Aragóniai Beatrix (egyértelműsítő lap) |
Aragóniai Beatrix | |
![]() | |
Aragóniai Beatrix királyné korabeli márvány domborműn való ábrázolása (1476 körül, Magyar Nemzeti Galéria) | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1490. október 4. – 1500. április 3. | |
Uralkodási ideje | |
1476. december 12. – 1490. április 6. | |
Koronázása | Koronázó bazilika 1476. december 12. |
Elődje | Podjebrád Katalin |
Utódja | Candale-i Anna |
Csehország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1490. október 4. – 1500. április 3. | |
Uralkodási ideje | |
1476. december 22. – 1490. április 6. | |
Elődje | Rožmital Johanna |
Utódja | Candale-i Anna |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Trastámara |
Született | 1457. november 16. Nápoly, Nápolyi Királyság |
Elhunyt | 1508. szeptember 23. (51 évesen) Nápoly, Nápolyi Királyság |
Nyughelye | San Pietro Martire-templom, Nápoly |
Édesapja | I. Ferdinánd nápolyi király |
Édesanyja | Tarantói Izabella |
Házastársa | I. Mátyás magyar király (1476–1490) II. Ulászló magyar király (1490–1500) |
Vallás | nyugati keresztény |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Beatrix témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A szőke hajú és a korabeli leírások alapján kifejezetten műveltnek és szépnek tartott Beatrix 1457-ben született a Nápolyi Királyságban, ő volt I. Ferdinánd nápolyi király fiatalabbik leánya. Származása révén Nápolyi Beatrix néven is ismeretes. 1474-ben kezdődtek meg Hunyadi Mátyással kötendő frigyének előkészületei: szeptemberben megtörtént eljegyzése, majd két évvel később házasságkötésére is sor került előbb képviselők útján 1476 szeptemberében Nápolyban, majd ténylegesen azon év december 22-én Budán. Tíz nappal korábban, 1476. december 12-én magyar királynévá koronázása is lezajlott a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.[1] Mátyás ekkor már több mint tíz éve özvegy volt, első felesége, Podjebrád Katalin születendő gyermekük születését követően hunyt el 1464-ben.
Mátyással való kapcsolata a beszámolók szerint harmonikus volt: a korkülönbség (esküvőjükkor a király harminchárom, míg Beatrix tizenkilenc éves volt) és az elrendezett politikai házasságuk ellenére szerették egymást. A királyné a kezdetektől befolyást gyakorolt férjére, ambíciói révén a magyar politika alakulásának meghatározó alakjává vált. Itáliai mintára átszervezte a magyar udvari etikettet, kapcsolatai révén jött az országba Antonio Bonfini és Pietro Ranzano is, szervezésében pedig a korabeli Közép-Európa reneszánsz szellemi központja vált a visegrádi királyi palotából.[2]
Annak ellenére, hogy Beatrixnek jelentős szerepe volt a magyar humanizmus születésében, az egyik legnépszerűtlenebb magyar királynéként tartják számon.[3] Ennek legfőbb okai férjére gyakorolt befolyása, amit hataloméhségként tekintettek, valamint az a tény, hogy feltehetően meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni. Mátyás halálát követően központi szerepe volt a trónviszályok alakulásában is: kezdetben magának akarta megszerezni a hatalmat, majd felismervén népszerűtlenségét, Jagelló Ulászlót támogatta Mátyás törvénytelen fia, Corvin János helyett az ország élére. 1490 októberében Ulászló titokban feleségül vette, ám a szertartást szándékosan több ponton is formai hibák kísérték, így hatalma megszilárdulását követően Ulászló 1500 áprilisában elvált tőle. A kijátszott Beatrix királyné visszatért szülőhazájába, testvére, a nem sokkal később lemondatott IV. Frigyes nápolyi király udvarába. Itt hunyt el 1508. szeptember 23-án, és itt temették el a San Pietro Martire-templomban.[2]