![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Apsis.svg/langhu-640px-Apsis.svg.png&w=640&q=50)
Apszis
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban (a kisebb, alárendelt apszis neve: apszidiola). Általános értelemben mindenféle nagyobb tér keskenyebb végét félkörívvel vagy sokszöggel lezáró, fél kupolával fedett térrész — ekként tehát a mellékszentélyeket sokszor mellékapszis zárja.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Apsis.svg/640px-Apsis.svg.png)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Pisa.Duomo01.jpg/640px-Pisa.Duomo01.jpg)
A középkori keresztény templomépítészetben az apszist a hajótól korlát (cancellus) választotta el. Ehhez közel állt az oltár, mögötte, a falhoz közel a püspök katedrája, két oldalán a papok padjaival.
A késő római építészetben alakult ki; ekkor világi épületeken (palotákon, thermákon, vásárcsarnokokon, villákon) is előszeretettel alkalmazták.