Apollo napobszervatórium
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apollo napobszervatórium (hivatalos angol nevén: Apollo Telescope Mount, vagy rövidítve ATM) a NASA Skylab-programjában alkalmazott egyik fő űrhajóegység volt, amellyel az amerikai űrügynökség először tudott a légkörön kívülről közvetlen napmegfigyeléseket végezni emberi irányítással, hosszabb ideig. A Skylab program a NASA Holdra szállások utáni programja volt, technikailag abból nőtte ki magát és egyben ekkor fordult az ügynökség figyelme az alacsony Föld körüli pályáról történő földmegfigyelések felé, de az ilyen elven épült űrállomást sokkal több funkcióval láttak el, ezek egyike volt a csillagászati megfigyelések témaköre.
Apollo napobszervatórium | ||
---|---|---|
Az Apollo napobszervatórium a Skylab űrállomás egyik egységeként | ||
Leírás[1][2] | ||
Feladat | A Skylab űrállomás repülésén ember irányította napmegfigyelések | |
Személyzet | 1 fő: parancsnok vagy pilóta | |
Méretek | ||
Magasság | 4,4 m | |
Átmérő | 3,4 m | |
Napelemek fesztávolsága | 29,9 m | |
Térfogat | 19,8 m³ | |
Tömegek | ||
Teljes | 11 781 kg | |
Működési adatok | ||
Tervezett üzemidő | 180 nap | |
Az ATM vázlatos rajza | ||
Apollo napobszervatórium (NASA) | ||
Az ATM egy, az űrhajósok által manuálisan működtetett megfigyelőállás volt, amelyet a Nap megfigyelésére optimalizáltak és összesen 8 különböző műszerrel szereltek fel, amelyekkel 2 és 7000 Å (angström) közötti hullámhosszokon, azaz a lágy röntgensugárzás, az ultraibolya és a látható fény tartományában lehetett megfigyeléseket végezni. A napobszervatórium a Skylab önálló, mégis integráns részegysége volt, például az ATM napelemtábláin keletkező elektromos energiát maga az űrállomás is használta.
A napobszervatórium építése egy önálló projekt volt a Skylab-programon belül. Az egész űrállomásépítés abból az alapötletből nőtt ki,hogy az Apollo-program számára fejlesztett eszközöket továbbfejlesztve, kvázi learatva a mászaki fejléesztések hasznát, más célú űreszközöket és programokat lehessen indítani a már meglévő technikai alapokon. Ezen lehetőségek felkutatását végezte az Apollo Application Program és ezen belül volt egy tanulmány egy naptávcső létrehozatala. A projektért a Marshall Űrközpont lett a felelős, amely az Apollo holdkomp technikai alapjain megtervezte és le is gyártotta az űreszközt.
A naptávcsövekkel 1973-1974-ben összesen három repülés személyzete dolgozott, óriási megfigyelési anyagot gyűjtve a Nap jelenségeiről, a napkitörésekről, a flerekről, a napfoltciklus alakulásáról. Egy speciális megfigyelés volt 1973 karácsonyán egy azidőtájt frissen felfedezett üstökös, a Kohoutek-üstökös megfigyelése is. Az űreszköz pályafutásának végét a Skylab űrállomás természetes lefékeződése és visszasüllyedése a légkörbe jelentette és így – együtt az űrállomással – 1979. július 11-én belépett a Föld légkörébe és a sűrűbb rétegekbe érve megsemmisült, elégett, apróbb roncsdarabjai pedig Nyugat-Ausztráliában zuhantak le.