From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apache HTTP Server (röviden Apache) nyílt forráskódú webkiszolgáló alkalmazás, szabad szoftver, mely kulcsfontosságú szerepet játszott a World Wide Web elterjedésében. A projekt célja olyan webszerver program létrehozása, karbantartása, és fejlesztése, amely megfelel a gyorsan változó Internet követelményeinek, biztonságos, üzleti, vállalati felhasználásra is megfelelő és szabadon használható. Az Apache a régi NCSA HTTPd szerverre épül, az Apache Szoftver Licenc feltételei alatt terjesztik.
| Apache HTTP Server | |
.png){kind=logo} | |
 | |
| Hibaüzenet az Apache webszervertől | |
| Fejlesztő | Robert McCool és az Apache Software Foundation |
| Első kiadás | 1995 |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2.4.62 (stabil verzió, 2024. július 17.)[1] |
| Legfrissebb fejlesztői kiadás | 2.3.14-beta (2011. augusztus 9.) +/- |
| Programozási nyelv | C |
| Operációs rendszer | platformfüggetlen |
| Állapot | aktív |
| Kategória | webkiszolgáló |
| Licenc | Apache Licenc 2.0 |
| Az Apache HTTP Server weboldala | |
Az Apache robusztus, erőteljes és rugalmas webszerver, amely kompatibilis a HTTP/1.1 (RFC2616) protokollal. Az Apache projekt koordinálását az Apache Software Foundation végzi. Néhány vezető és több száz fejlesztő van e projekt mögött.
Az Apache volt az első használható alternatíva a Netscape Communications Corporation webszerverrel szemben (melynek mai neve Sun Java System Web Server). A későbbiekben továbbfejlődött és más unix alapú webszerverekkel is felvette a versenyt funkcionalitás és teljesítmény tekintetében.
Többek között a következő operációs rendszerekhez készítették el az Apache-t: Unix, FreeBSD, Linux, Solaris, Novell NetWare, Mac OS X és Microsoft Windows.
A névválasztás oka kettős.[2] Egyrészt az állóképességükről híres apacs indiánoknak tiszteleg, akik az Egyesült Államok délnyugati részén élő őslakók.[3] Másrészt pedig egy szójáték: ,,a patchy server”, ami arra utal, hogy a szervert eleinte a webmesterek által készített patchekkel frissítették.[4] Az utóbbi azonban inkább egy szerencsés egybeesés eredménye.[5]
Az Apache az NCSA webszerver toldozgatásából fejlődött ki. Az NCSA egyike volt az első webszervereknek, amelyet az Illinois-i egyetemen található NCSA fejlesztett ki.
Az Apache projektet webmesterek, rendszergazdák kezdték el, amikor Rob McCool, az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) webszerverének írója 1994 közepén kilépett az NCSA-tól, és a szoftver nem fejlődött tovább. A webmesterek levelezéssel tartották egymással a kapcsolatot, azon keresztül adták át egymásnak a patcheket, amelyek így körbe jártak. Ezt látva Brian Behlendorf és Cliff Skolnick a Hotwired segítségével elindított egy levelezési listát, ahova a core fejlesztők feliratkozhattak. Így indult el az Apache projekt. 1995 februárjában 8 core fejlesztővel megindult a koordinált fejlesztés. A core fejlesztők:
egyéb közreműködéssel hozzájárulók:
A második verzióban nagyrészt az első verziót írták újra, de nagyobb hangsúlyt fektettek a modularizációra és a hordozhatósági réteg (az Apache Portable Runtime) kifejlesztésére. Újdonság volt a UNIX szálak bevezetése, az IPv6 támogatása és megújult az Apache API is.[6] Az Apache 2 első alfáját 2000 márciusában adták ki, az általánosan elérhető változatát április 6-án 2002-ben.[7] A 2.2 verzióban új, rugalmasabb hitelesítési API készült és továbbfejlődtek a cache és a proxy modulok.[8]
1996 áprilisa óta az Apache az Interneten legszélesebb körben használt webkiszolgáló a Netcraft adatai alapján. 2005 novemberétől az Apache veszíteni kezdett a piaci részesedéséből, főleg a Microsoft IIS javára. 2008 februárjában az Apache a Föld webhelyeinek 50,93%-át szolgálja ki.[9]
2017 márciusában az összes magyar domain 74,50%-a használta az Apache-t.[10]
Az Apache sok szabványt támogat, melyeknek nagy része lefordított modulok formájában áll rendelkezésre a mag kiegészítéseként. Ezek a modulok sok területet lefednek a kiszolgálóoldali programnyelv támogatástól kezdve a hitelesítési sémákig. Az ismertebb, támogatott programnyelv modulok a mod_perl (Perl), a mod_python (Python), mod_jk (Java) valamint a Tcl és a PHP. A népszerűbb hitelesítési modulok a mod_access, mod_auth és a mod_digest. További modulokban megvalósított tulajdonságokra példa még az SSL és TLS támogatást nyújtó mod_ssl, a mod_proxy proxy modul, egy hasznos URL átíró a mod_rewrite modulban, testre szabható loggolás a mod_log_config modulban és szűrési támogatás a mod_include és mod_ext_filter modulok segítségével.
A mod_gzip modul tömöríteni tud, segítségével csökkenthető a weboldalak mérete. Az Apache logok elemezhetőek böngészővel az AWStats/W3Perl vagy a Visitors programok segítségével.
A virtual hosting segítségével egyetlen Apache installáció ki tud szolgálni több különböző webhelyet is. Például egyetlen gép egyetlen Apache szerverrel képes kiszolgálni a www.valami.com, a teszt42.trallala.hu és a www.burgonya.org címekre érkező HTTP kéréseket.
Az Apache hibaüzenetei konfigurálhatóak. Számos grafikus felhasználói felület (röviden GUI) támogatja a szerver könnyebb és intuitívabb konfigurálását. További fontos tulajdonságai még a DBMS-alapú bejelentkeztetéses adatbázisok használatának lehetősége, valamint a tartalom szűrés.
Statikus és dinamikus weboldalak közzétételére egyaránt használják. Sok webalkalmazást az Apache által nyújtott környezethez és szolgáltatásokhoz terveznek. Az Apache alkotja a webszerver komponenst a népszerű LAMP alkalmazáscsomagban, melynek további komponensei a MySQL adatbázisszerver és a PHP/Perl/Python programozási nyelvek mellett. A Ruby on Rails keretrendszer ajánlott platformja is az Apache a Phusion Passenger révén.[11]
Az Apache webszervert különböző kereskedelmi szoftvercsomagok (például az Oracle Database és az IBM WebSphere) részeként is terjesztik. A Mac OS X is magába foglalja az Apache-ot beépített webszerverként. A Novell NetWare 6.5 alapértelmezett webszervere is az Apache.
Az Apache nem csak weboldalak, hanem egyéb tartalom publikálására is használható, például tetszőleges fájlok megosztására is. Ha egy felhasználó telepíti az Apache-ot a személyi számítógépén, akkor tetszőleges fájlokat meg tud azon keresztül osztani, ha bemásolja őket az Apache document root könyvtárába.
A webalkalmazásokat készítő szoftverfejlesztők is gyakran használnak a személyi számítógépükön telepített Apache webszervert a fejlesztett kód tesztelésére.
Számos nagy honlap Apache webszerveren lakik. A Google keresőmotor felülete egy módosított Apache-on fut, melyet A Google Web Server (röviden GWS) névre kereszteltek.[12] A Wikimedia projektek, beleértve a Wikipédiát is Apache szervereken futnak.[13]
Az Apache Szoftver Alapítvány szoftvereinek licence (az Apache Szoftver Licenc) megengedi a szoftver és módosított változatainak a nyílt és a zárt forráskódú terjesztését egyaránt.
A Szabad Szoftver Alapítvány szerint az Apache Szoftver Licenc nem kompatibilis a GNU GPL licenc második verziójával, tehát az Apache Szoftver Licenc alatt kiadott szoftver nem integrálható GNU GPL 2 alatt kiadott szoftverrel. A GNU GPL 3 verzió azonban már tartalmaz egy kitételt (a 7e szakaszban), amely megengedi a kompatibilitást.
Az Apache bejegyzett védjegy és csak a tulajdonos engedélyével használható.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
