Anvar Szádát
Egyiptom elnöke / From Wikipedia, the free encyclopedia
Muhammad Anvar asz-Szádát (arabul: محمد أنور السادات), közismertebb, bár helytelen változatban: Anvar Szadat (Mit Abu I-Kóm, 1918. december 25. – Kairó, 1981. október 6.), egyiptomi politikus, katonatiszt, Egyiptom harmadik elnöke 1970-től 1981-es meggyilkolásáig. Oszlopos tagja volt annak a Szabad Tisztek Mozgalmának, amely az 1952-es forradalomban megbuktatta az egyiptomi királyt, majd eltörölte a monarchiát és véglegesen felszámolta a brit befolyást, valamint közeli bizalmasa Gamal Abden-Nasszernek, a huszadik század legjelentősebb arab politikusának, akit az elnöki poszton követett.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Muhammad Anvar asz-Szádát Muḥammad Anwar as-Sādāt محمد أنور السادات | |
Egyiptom 3. elnöke | |
Hivatali idő 1970. október 15. – 1981. október 6. | |
Előd | Gamal Abden-Nasszer |
Utód | Szufi Ábú Táleb (helyettes)[1] |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1918. december 25. Mit Abu l-Kóm, Egyiptom |
Elhunyt | 1981. október 6. (62 évesen) Kairó, Egyiptom |
Sírhely | Unknown Soldier Memorial |
Párt | Arab Szocialista Közösség (1977-ig) Nemzeti Demokratikus Párt (1977-től) |
Szülei | Sitt-Al-Barrein Mohammed Sadati |
Házastársa | Dzsehán asz-Szadat |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Egyptian Military College |
Halál oka | tűzfegyver |
Vallás | szunnita iszlám |
Díjak |
|
Muhammad Anvar asz-Szádát Muḥammad Anwar as-Sādāt محمد أنور السادات aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad Anvar asz-Szádát Muḥammad Anwar as-Sādāt محمد أنور السادات témájú médiaállományokat. |
Tizenegy éves elnöksége alatt sokat változtatott Egyiptom politikáján, többek között visszaállította a többpártrendszert és engedélyezte a külföldi magánbefektetéseket. A jom kippuri háborúban betöltött szerepe hőssé tette Egyiptomban, rövid időre pedig az arab világban is.
Izrael elismeréséért és a Camp David-i egyezmény aláírásáért megkapta a Nobel-békedíjat, de ezek ugyanakkor népszerűtlenné tették sok arab szemében (következményként Egyiptom tagságát az Arab Ligában egy időre felfüggesztették). Szadat egyik merénylője, Haled el-Iszlámbúli elmondása szerint tettük hátterében főként az egyiptomi–izraeli békeszerződés állt.