Antroponímia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az antroponímia (magyarul személynévtan) az onomasztika ága, amely a személynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, fejlődésüket, használatukat stb.[1][2][3][4] Más értelemben szó van egy adott nyelv, régió vagy helység antroponímiájáról is, azaz ezek személynév-készletéről.[1]
Az antroponímia nem elszigetelt diszciplína. Kapcsolatban áll az onomasztika másik ágával, a toponímiával (helynévtannal), a nyelvészet olyan ágaival, mint az etimológia és a szociolingvisztika, valamint több olyan nyelvészeten kívüli tudományággal, mint a történettudomány, a néprajz, a földrajztudomány, az antropológia, a genealógia, a hagiográfia, a jogtudomány, az irodalomelmélet, a folklorisztika, a művelődéstörténet, a pszichológia stb.[1][5]
A tág értelemben vett adott kultúrától és nyelvtől függ, hogy mely személynév-típusok vannak meg benne a több létező közül: egyénnév (amely a keresztények esetében keresztnév), ezek becézett alakjai, vezetéknév (amely egyes nyelvekben családnév), ragadványnév,[6] apai név, nemzetségnév, álnév, fedőnév stb. Az antroponímia nemcsak valós személyek nevét tanulmányozza, hanem művelt és népi irodalmi szereplőkét, valamint mitológiai hősökét is. Ugyanakkor figyelmet szentel egyazon személynév nyelvváltozatok szerinti alakjainak is.[1]