![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Watteau_Jupiter_und_Antiope_Detail.jpg/640px-Watteau_Jupiter_und_Antiope_Detail.jpg&w=640&q=50)
Antiopé (Aszóposz leánya)
görög mitológiai alak, Nükteusz lánya / From Wikipedia, the free encyclopedia
Antiopé, thébai királylány a görög mitológiában, az Odüsszeia szerint Aszóposz folyamisten lánya, más források szerint szülei Nükteusz és Polükszó voltak. Apollodórosznál bátyja, Lükosz szerepel Aigüptosz és Argüphia fiaként.
![]() | Ez a szócikk a thébai királylányról szól. Hasonló címmel lásd még: Antiopé (egyértelműsítő lap). |
Antiopé | |
![]() | |
Jean-Antoine Watteau: Jupiter és Antiopé (1716, részlet) | |
Nem | nő |
Szülei | Polüxó |
Házastárs |
|
Testvér | Nükteisz |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Antiopé témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Rundgang_44_-_Jupiter_und_Antiope.jpg/640px-Rundgang_44_-_Jupiter_und_Antiope.jpg)
Zeusz szatír alakjában közeledett a lányhoz és teherbe ejtette. Antiopé haragos apja elől Sziküónba menekült, ahol Epópeusz király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt megeskette bátyját, Lükoszt, hogy meg fogja torolni a becsületén esett sérelmet. Lükosz megtámadta és leigázta Sziküónt, Epópeuszt megölte, Antiopét pedig magával hurcolta Thébaiba. A visszafelé úton a boiótiai Eleutheraiban Antiopé ikreket szült, és kitette őket a Kitharión hegyére. Egy pásztor megtalálta a csecsemőket, az Amphión és Zéthosz nevet adta nekik, és felnevelte őket.
Lükosz és felesége, Dirké, tömlöcbe vetették Antiopét, és kegyetlenül bántak vele. Egyszer azonban bilincsei maguktól lehulltak, Antiopé pedig fiaihoz menekült. A fiúk Dirkét bosszúból egy bika szarvaira kötözték, és amikor már halálán volt, egy forrásba dobták. Dionüszosz tébollyal sújtotta Antiopét, így büntetve fiait. Az asszonyt Phókosz meggyógyította, majd feleségül vette.
A Farnese-bika szoborcsoporton, amely Dirké bűnhődését ábrázolja, Antiopé a háttérben szemlélőként van jelen. Antiopé tragikus történetét Euripidész, Marcus Pacuvius és Livius Andronicus dolgozták fel, ezek a drámák azonban nem maradtak fenn. (Euripidész darabjának töredékeit Caius Iulius Hyginus, az Apollodori Bibliotheca és Apollóniosz Rhodiosz közvetítésével ismerjük.) A történet legrészletesebben Propertiusnál található meg.