belga énekesnő, színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Annie Cordy (Laeken, 1928. június 16. – Vallauris, 2020. szeptember 4.), belga énekesnő, színésznő.
| Annie Cordy | |
 | |
| Annie Cordy, 2001-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Léonie Cooreman (Léonie Juliana, Baroness Cooreman) |
| Művésznév | Annie Cordy |
| Született | 1928. június 16.[1][2][3][4][5] Laeken |
| Elhunyt | 2020. szeptember 4. (92 évesen)[6][5][7][8][9] Vallauris[6][8] |
| Sírhely | Abadie Cemetery |
| Nemzetiség | flamand |
| Házastársa | François-Henri Bruneau dit Bruno |
| Szülei | Maria de Leeuw és Jan Cornelius |
| Műfajok | |
| További díjak | |
.jpg) | |
| Annie Cordy aláírása | |
| Annie Cordy weboldala Annie Cordy IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Cordy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Léonie Juliana Cooreman bárónő, művésznevén Annie Cordy 1954-től több mint 50 filmben szerepelt, és számos emlékezetes fellépése volt a híres párizsi Olimpiában. A „La Ballade de Davy Crockett” című Annie Cordy által is előadott dal 1956 augusztusában Franciaországban öt hétig a slágerlisták első helyén állt. 2004-ben II. Albert belga király a bárónői címet adományozott neki élete eredményeiért.
.jpg)
Annie Cordy-t nyolcéves kozában édesanyja beíratta táncolni. Tanulmányai során zongorázni és zeneelméletet tanult, fovábbá résztvett jótékonysági gálákon. A táncszámok között a nap slágereit énekelte. Tinédzserként Cordy különféle énekversenyeken vett részt. A Le Lido művészeti igazgatója arra biztatta, hogy hagyja el szülővárosát. 1950-ben Párizsba költözött, hogy felvehessék táncosnak. Profi énekesként először Belgiumban lépett fel, majd 1950-től a párizsi Lidóban is. Miután megnyerte a Prix Maurice Chevalier énekversenyt. Már népszerű operettszínésznőként vették fel zenés és énekes filmekhez.
Cordy 1952-ben vette fel első dalait, és debütált a „La Route fleurie” című musicalben − Georges Guétary és Bourvil mellett.
Aztán 1953-ban debütált abban filmben („Boum sur Paris”), amiben önmagaként szerepelt. Ugyanebben az évben jelent meg első slágerlemeze „Bonbons, caramels, esquimaux, chocolats” címmel.
1954-ben az „April Fools' Day” szerepelt barátja, Bourvil, Louis de Funès, Denise Grey és Maurice Biraud mellett. A film közel hárommilliós jegyeladással nagy siker lett. Karrierje előrehaladtával egyre nagyobb kihívást jelentő filmekben kapott karakterszerepeket. Claude Chabroltól kapott a The Riß című pszichothrillerben Stéphane Audran és Jean-Pierre Cassel oldalán. 1971-ben mellékszerepet játszott Pierre Granier-Deferre Un chat című Jean Gabin-filmben.
Annie Cordy televíziós sorozatokra is kiterjedő filmes munkái mellett Cordy rendszeresen szerepelt zenés színházban.
Az Asterix a belgák között című képregényalbumban Nicotine-ként, a belga Stellartoix főnök feleségeként rajzolták meg.
Brüsszel egy külvárosában, Laekenben, (ahol felnőtt), egy parkot neveztek el róla.
| Év | Cím | Szerző | Rendező | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| 1958 | Madame Sans-Gêne | Victorien Sardou and Émile Moreau | with Jean-Marc Thibault | |
| 1986 | Madame de Sévigné | |||
| La Mienne s'appelait Régine | Pierre Rey | Armand Delcampe | Théâtre de l'Œuvre | |
| Merci Apolline | Geneviève Martin | Michel Wyn | with Guy Tréjan | |
| 1987 | Madame Sans-Gêne | Victorien Sardou and Émile Moreau | ||
| 1989 | Mademoiselle Plume | Jean-Luc Moreau | with Charlotte Kady | |
| 1990 | Sacrée Gladys | with Jacques Balutin | ||
| 1994 | Six heures au plus tard | Marc Perrier | Martine Willequet | with Xavier Percy |
| La Célestine | with Gérard Chambre | |||
| 2000 | A windsori víg nők | William Shakespeare | with Patrick Préjean | |
| 2006 | Lily & Lily | Pierre Barillet and Jean-Pierre Gredy | Gérard Moulevrier | with Jacques Ciron, Christian Morin and Firmine Richard |
| 2009-2010 | Laissez-moi sortir | Jean-Marie Chevret | Jean-Pierre Dravel & Olivier Macé | Théâtre Daunou |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
