magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Alsószölnök (németül: Unterzemming, szlovénül: Dolnji Senik, vendül: Dolenji Senik) község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
| Alsószölnök | |||
 | |||
| Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szentgotthárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Monek Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9983 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 342 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″ | |||
 Alsószölnök
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Alsószölnök weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószölnök témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Vasi-Hegyhát részét képező Vendvidéken, a Rába és a Szölnöki-patak völgyében fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett,a felsőszölnöki hármashatárhoz közel, Szentgotthárdtól, a legközelebbi várostól 6 kilométerre délnyugatra. Településszerkezetét tekintve dombvidéki többutcás sorfalu. Főutcája a Vasszentmihály-Felsőszölnök közti 7454-es út. A szomszédos települések Szakonyfalu (3 km), Rábatótfalu (Szentgotthárd része, 4 km), Felsőszölnök (7 km).
A Rába Alsószölnöknél lép Ausztria területéről Magyarország területére.
Nevének szlovén jelentése áttelepülő, ami arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide.
Első fennmaradt írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban része volt Dobra váruradalmának, melynek központja a mai Vasdobrán volt.
1664-ben, a szentgotthárdi csata idején itt táborozott a török sereg bal szárnya. Előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de legtöbb lakosának sikerült előlük német földre menekülnie.
A 19. században a Tótsági járáshoz tartozott.
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 373 | 374 | 368 | 337 | 332 | 341 | 342 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[11]
Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.
Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)
1813-tól 1829-ig a falu plébánosa Kossics József reformkori néprajztudós és író volt.
1874-től 1930-ig Szakovics József volt a plébános, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében.
