![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Methane-3D-space-filling.svg/langhu-640px-Methane-3D-space-filling.svg.png&w=640&q=50)
Alkánok
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok). Nyílt láncú vegyületek; lehetnek elágazó és el nem ágazó szénláncúak. A szénatomok bennük csak σ- (szigma)-kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz; hozzájuk hidrogénatomok kapcsolódnak, ezek telítik a szénatomok fennmaradó vegyértékeit. Reakciókészségük kicsi, innen származik a paraffin nevük (parum affinis = kevéssé reakcióképes). Egy paraffinnál az eggyel nagyobb szénatomszámú paraffin a szénatomon kívül két hidrogénatommal tartalmaz több atomot. Egymástól csak egy -CH2- (metilén-) csoportban különböznek; az alkánok homológ sort alkotnak. Általános képletük: CnH2n+2. A háromnál nagyobb szénatomszámú alkánoknál fellép az izoméria jelensége.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Methane-3D-space-filling.svg/640px-Methane-3D-space-filling.svg.png)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Isobutane-n-butane.png/640px-Isobutane-n-butane.png)
Az alkán elnevezést Johannes Wislicenus az alkohol szóból kiindulva vezette be.[1]