Albrecht Ritschl
német protestáns teológus, filozófus, egyetemi oktató / From Wikipedia, the free encyclopedia
Albrecht Ritschl (Berlin, 1822. március 25. – Göttingen, 1889. március 20.) német protestáns teológus, filozófus, egyetemi oktató volt. A protestáns teológia fejlődésének fontos állomását képezte a tanítása, és az általa alapított göttingeni iskola.[9]
Albrecht Ritschl | |
Született | Albrecht Benjamin Ritschl 1822. március 25.[1][2][3][4][5] Berlin[6] |
Elhunyt | 1889. március 20. (66 évesen)[1][2][3][7][4] Göttingen[8] |
Állampolgársága | porosz |
Gyermekei | Otto Ritschl |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Stadtfriedhof Göttingen |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Ritschl témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Működését a tübingeni iskola szellemében kezdte, majd sajátos rendszert épített ki, amely a 19. század második felében a protestáns teológia uralkodó irányzata volt.[10] Állítása szerint Luther és Schleiermacher munkáját folytatta.
A filozófiát különválasztotta a teológiától, és a teológiából száműzte a metafizikát.[9] A hit egyedüli forrásának az Újszövetséget tekintette. Szembefordult a pietizmussal és a természetes teológiával (→ teodicea). Nézete szerint Istenről semmit nem tudhat az ember, csak amit Krisztus közölt róla az evangéliumokban. Krisztus istenségét átvitt értelemben tanította (isteni érték hordozója), az eredeti bűnt a bűntudattal, a megigazulást a bűntudat megszűnésével azonosította.[10]
Tanítása szerint a hit csak annyiban rendelkezik természetfeletti értékkel, amennyiben erkölcsi cselekedeteket eredményez. Ritschl nagy jelentőséget tulajdonított az egyháznak, amelynek közvetítő szerepe nélkül az ember nem kerülhet közösségbe Krisztussal. A hagyományos tanítástól való eltérésével a hit és a tudás egyre mélyülő ellentétét akarta áthidalni vagy legalább csökkenteni.[10]
Az irányzatának később Adolf von Harnack (1851–1930) lett a fő alakja.[9]