Akháb

Akháb (néha Ahab vagy Acháb, héberül אַחְאָב, latin szövegekben Achab) Izrael királya, Omri fia és utódja (uralkodásának ideje vitatott, William F. Albright ezt a Kr. e. 869-850 évekre datálja, E. R. Thiele szerint Kr. e. 874–853, Michael D. Coogan szerint Kr. e. 871–852).^[1] Jelentős politikus volt, akinek uralkodása alatt nagyarányú építkezések folytak, az ország katonailag és kereskedelmileg is sokat fejlődött.

Akháb
Izraeli Királyság királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 874 – Kr. e. 853
Elődje	Omri
Utódja	Akházjáhu
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Omrides
Született	i. e. 935
Elhunyt	Kr. e. 845 Ramoth-Gilead
Nyughelye	Szamária
Édesapja	Omri
Házastársa	Jézabel
Gyermekei	Atália júdai királynő Akházjáhu izraeli király Jórám izraeli király
A Wikimédia Commons tartalmaz Akháb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Megszilárdította Izrael viszonyát a föníciaiakkal (a türoszi király lányát, Izebelt vagy Jezabelt feleségül vette), a délen fekvő Júdai Királysággal is szövetséget kötött és egyik lányát, Atáliát, Jósafát júdai király fiához, Jórámhoz adta nőül. A külpolitika területén legtöbbször a damaszkuszi királysággal került konfliktusba, de többnyire sikeresen visszaverte az országába betörő Hadad-Ezrá (más néven II. Ben-Hadad) arámi király seregeit, akit egy alkalommal foglyul is ejtett, és csak jelentős engedményekért cserében bocsátott szabadon (az izraeli kereskedők külön kereskedelmi negyedet kaptak Damaszkuszban, továbbá Hadad-Ezrá ekkor lemondott több határmenti városról). Kr. e. 854-ben egy arámiak ellen indított csatában megsebesült és meghalt. Halála után fia, Akházjáhu foglalta el a trónt. Amennyiben a Tel Dán-sztélé bizonytalan rekonstrukciójú szövege róla szól, akkor azt a sztélét az ő legyőzője állította.

A Biblia többnyire elítélően nyilatkozik róla (1Kir. 16-22 részek). Mivel (valószínűleg politikai okokból, a föníciaiakhoz fűződő kapcsolatai miatt) eltűrte és sok esetben támogatta az Izraelben egyre jobban terjedő Baál-kultuszt, és nem ragaszkodott a szigorú egyisten-hithez, ezért a bibliai Királyok könyve negatív színben tünteti fel az uralkodót; feleségét, Izebelt bedig a hagyományos Jahve-kultusz engesztelhetetlen ellenségeként mutatja be. A Biblia szerint az ő uralkodásának idejére tehető Illés próféta működése.^[2]

Források

1. Edwin Thiele: The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings, New York, 1951
2. Stuttgarti Bibliai Kislexikon, 1974

• Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap