Acsa
magyarországi község Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Acsa község Pest vármegyében, a Váci járásban.
| Acsa | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zemen Szilvia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2683 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1291 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 51,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″ | |||
 Acsa
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Acsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Acsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest vármegye és Nógrád vármegye határán fekszik, Budapesttől 60 kilométerre északkeletre, Váctól 25 kilométerre keletre, Aszódtól pedig 25 kilométerre északra.
Megközelítése
Autóval a 2106-os úton közelíthető meg Vác irányából, illetve a 2108-as úton, Aszód vagy Balassagyarmat felől.
A hazai vasútvonalak közül az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Acsa-Erdőkürt vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Püspökhatvan és Galgaguta között található, fizikailag a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését pedig a 2108-as útból kiágazó 21 322-es számú mellékút teszi lehetővé.
A települést érintő helyközi autóbuszvonalak az alábbiakː 316, 338, 460.
A község mai neve a jelenlegi ismeretek szerint az Acha személynévből származik, amely valószínűleg az ótörök aca (rokon) szóból ered.
Már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határában előkerült leletek bizonyítanak. A legrégebbről, 1341-ből fennmaradt írásos dokumentum, amelyben szerepel, nevét Acha formában tartalmazza. Ekkor az Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtokolta. Egy 1347-ben kelt írásban templomát is említik.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került.
A török megszállás alatt, 1562–1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt.
Az elnéptelenedett települést később szlovákokkal telepítették be. A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett, majd később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15 000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat is létesített, és egyéb gyűjteményeket is létrehozott (Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját is őrizte). A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi, 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt, közülük 237 római katolikus, 888 evangélikus és 27 izraelita.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
Polgármesterei
- 1990–1994: Czeba Pál (független)[3]
- 1994–1998: Bobós János (FKgP[4]
- 1998–2002: Czeba Pál (független)[5]
- 2002–2006: Czeba Pál (fuggetlen)[6]
- 2006–2010: Szekeres Rezső (független)[7]
- 2010–2014: Szekeres Rezső (független)[8]
- 2014–2019: Szekeres Rezső János (független)[9]
- 2019–2024: Zemen Szilvia (független)[10]
- 2024– : Zemen Szilvia (független)[1]
A településen jelentős számú szlovák (tót) származású lakos él, akik hagyományőrző csoportokon keresztül őrzik identitásukat. Galgóczy így írt erről 1877-ben: "Tótosan Jacsa, kevés magyarral, némettel vegyül itt tót község, Nógrád megye felé eső határán.”[11]
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1407 | 1402 | 1390 | 1386 | 1276 | 1297 | 1291 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% németnek, 8,6% szlováknak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,5%, református 1,8%, evangélikus 47,7%, felekezeten kívüli 6,8% (21,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 8,3% szlováknak, 0,2-0,2% németnek, örménynek, bolgárnak, lengyelnek és románnak, 0,1% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt evangélikus, 15,4% római katolikus, 1,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[13]
Oktatás
Sport
Egészségügy
- Házi felnőtt Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben- és gyermekorvos Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fogorvos
- Aranykígyó gyógyszertár
- Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálat Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hivatal
- Posta
- Önkormányzat Archiválva 2016. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Itt született 1760-ban Prónay Sándor aranysarkantyús vitéz, királyi kamarás.
- Acsán játszódik M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor Brazilok című filmje; a településen is forgatták.[14]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
