A német haderő főparancsnoksága (németül: Oberkommando der Wehrmacht, rövidítve: OKW) a nemzetiszocialista Németország haderejének második világháború során fennálló vezetési struktúrájának csúcsszerve volt, melyet 1938 február elején hozott létre a német birodalmi hadügyminisztérium, a Blomberg–Fritsch-krízist követően. Alárendeltségébe tartozott a klasszikus három haderőnem vezetési törzse: a szárazföldi haderőé (Heer, OKH), az önálló haderőnemként működő légierőé (Luftwaffe, OKL) és a haditengerészeté (Marine, OKM). Azonban a haderőnemi törzsekkel közvetlen és folyamatos irányítási lánchálózata nem volt kialakítva.

Gyors adatok
Fegyveres Erők Főparancsnoksága
Oberkommando der Wehrmacht
Thumb

Dátum1938. február 4. – 1945. május 8.[1]
Országnáci Német Birodalom
TípusFőparancsnokság
FeladatNévlegesen felügyelt:
DiszlokációWünsdorf, Zossen
Hűség Adolf Hitler
Az OKW parancsnokaWilhelm Keitel
Vezérkari főnökAlfred Jodl
Jelvények
Thumb
Az OKW parancsnokának lobogója
(1938-1941)

Thumb
Az OKW parancsnokának lobogója
(1941-1945)
Kultúra és történelem
BecenévOKW
Háborús részvételmásodik világháború
Bezárás

Az OKW főhadiszállása a Wünsdorfban kialakított Maybach II kódnevű vezetési bunkerben volt, Berlintől délre. 1945 májusában ez a központ többször is költözni kényszerült az északi országrészbe.

A náci Németország autokrata politikai berendezkedése miatt az OKW rivalizálni volt kénytelen az alárendelt szárazföldi haderő főparancsnokságával (OKH), mely megakadályozta a csúcsszerv hatékony parancsnoklási láncként való működését. Ebből fakadóan a három haderőnem hatékony működését nem tudta a háború végéig sem megoldani, azok egymás vetélytársaiként, egymás kárára, versenyeztek a Führer bizalmáért és kegyeiért a háború teljes időtartama alatt. Adolf Hitler Heer-főparancsnoki hatásköri ideje alatt azonban az OKW-nek megnőtt a hatalma a műveleti irányításokban. 1942-től az OKW volt felelős az összes hadszíntéren zajló harccselekményekért, kivéve a Szovjetunióval szemben vívott harcokat a keleti fronton. Hitler saját vezetési elképzelései elérése érdekében az OKW és az OKH vetélkedését mindvégig fenntartotta.

Első és egyetlen parancsnoka (Chef des Oberkommandos der Wehrmacht) Wilhelm Keitel vezértábornagy volt 1938. február 4-től 1945. május 8-áig, a német kapituláció aláírásáig, melyet szintén ő tett meg, miután május 7-én sikertelen fegyverletételi szerződést írt alá Alfred Jodl, a haderő vezérkari főnöke[2] a franciaországi Reimsben. Berlinben Keitellel együtt szignálta az okmányt Hans-Jürgen Stumpff vezérezredes, a légierő vezérkari főnöke (Generalstabschefs der Luftwaffe) és Hans-Georg von Friedeburg vezértengernagy, a haditengerészet akkori főparancsnoka. Friedeburg tizenöt nappal később öngyilkos lett.

A háborút követően a két országrész haderejének, a Bundeswehrnek és a Nemzeti Néphadseregnek (Nationale Volksarmee) más parancsnoki struktúrája és megnevezése lett kialakítva.

A parancsnokok listája

Az OKW főparancsnoka

További információk #, Portré ...
# Portré Parancsnok Hivatal kezdete Hivatal vége Hivatali idő
1.
Wilhelm Keitel
vezértábornagy
(1882–1946)
1938. február 4. 1945. május 13. 7 év, 98 nap
2.
Alfred Jodl
vezérezredes
(1890–1946)
1945. május 13. 1945. május 23. 10 nap
Bezárás

Az OKW vezérkari főnöke

További információk #, Portré ...
# Portré Vezérkari főnök Hivatal kezdete Hivatal vége Hivatali idő
1.
Max von Viebahn
altábornagy
(1888–1980)
1938. február 21. 1938. április 2 hónap
2.
Alfred Jodl
vezérezredes
(1890–1946)
1939. szeptember 1. 1945. május 13. 5 év, 254 nap
Bezárás

Jegyzetek

Fordítás

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.