A fekete eső (regény)

A fekete eső Ibusze Maszudzsi világhírű regénye, eredeti címén 黒い雨 (kuroi ame). 1965-ben adták ki először. Magyarországon az Európa Könyvkiadó jelentette meg Dávid Gábor fordításában 1978-ban.

Ez a szócikk a japán regényről szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete eső (egyértelműsítő lap).

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A fekete eső
Szerző	Ibusze Maszudzsi
Eredeti cím	黒い雨
Ország	Japán
Nyelv	japán
Téma	A hirosimai atomtámadás.
Műfaj	regény
Kiadás
Kiadás dátuma	1965
Magyar kiadó	Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	1978
Fordító	Dávid Gábor
Média típusa	könyv
Oldalak száma	340
ISBN	ISBN 9630714825
Sablon Wikidata Segítség

Ibusze Maszudzsi

Szereplők

• Sidzuma Sigemacu – a Bombázási Napló írója
• Sidzuma Sigeko – Sigemacu felesége
• Jaszukó – Sigemacu unokahúga
• Sókicsi és Kotaro – Sigemacu legjobb barátai
• Iatake Kirosi – tartalékos orvos, akinek felhasználják a feljegyzéseit

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

A regény az 1945. augusztus hatodikai atombomba bevetésről szól Hirosimában. Az atomkatasztrófa és a sugárbetegség szörnyűségeit mutatja be Sidzuma Sigemacu és családjának az életével. Sigemacu a feleségével és unokahúgával Kobatakéban él, mely egy kisebb falu Hirosimától pár kilométerre. A robbanás Sigemacut csak közvetetten érte, és csak az arca égett meg kicsit, feleségének Sigekónak semmilyen tünete nem volt, de unokahúgának Jaszukóra ráhullott a gombafelhőből az úgy nevezett fekete eső. Ennek következtében nagyon elharapódzik rajta a sugárbetegség.

Jaszukó még hajadon, és férjet keresnek neki. Csinos lány, de köztudott, hogy a városban volt a robbanáskor. Sigemacu elhatározza, hogy ír egy naplót (Bombázási Napló), melyben pontosan levezeti az udvarlók számára, hogy mit csinált unokahúga a katasztrófa idejében. Ezzel bizonyítva, hogy szerinte nem fertőzött. Nagyon részletesen – szinte óráról órára – írja le a történéseket. Sokszor már túlzottan naturalista képekkel is.

A hirosimai Atombomba-dóm

A mű kétharmadánál befejeződik a napló, mivel Jaszukó állapota elkezdett romlani. Hullani kezdett a haja és a fogai. Kórházba került, és szinte teljesen kezdte elveszteni reményét. Ekkor Sigemacu megszerzi egy katona (a háború előtt és utána tartalékos orvos) naplóját, akinek súlyosabb tünetei voltak, de felépült a betegségéből. Ugyanazt a kezelést próbálják Jaszukónál is alkalmazni. Állapota hullámzott.

A regény vége egy elvarratlan szál. Nem tudjuk meg, mi lett a fiatal lány sorsa, de a befejezés stílusa azt sejteti, hogy nem élte túl a sugárbetegséget.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Magyarul

• A fekete eső, fordítás: Dávid Gábor, Európa, Budapest, 1978, ISBN 963-07-1482-5

Film

A regény alapján Imamura Sóhei rendezett filmet 1989-ben ugyancsak 黒い雨 (Fekete eső) címen. A film elég sok helyen eltér a regény cselekményétől, de ennek ellenére nagyon sikeres alkotás lett. Több japán és nemzetközi filmfesztiválon nyert díjakat, és ezeken kívül számosra nevezték is.^[1]

Filmfesztivál	Kategória
Japán Akadémiai díj	legjobb női alakítás, legjobb rendező, legjobb film,
Kék Szalag Díj	legjobb női alakítás
Cannes-i filmfesztiál	technikai nagydíj
Flanders Nemzetközi filmfesztiál	Georges Delerue díj, Arany Sarkantyú-díj
Hochi Film Díj	legjobb női alakítás, legjobb rendező, legjobb film
Kinema Junpo Díj	legjobb női alakítás, legjobb rendező, legjobb film
Sant Jordi Díj	legjobb idegen film