From Wikipedia, the free encyclopedia
A Millenniumi Földalatti Vasút lejárócsarnokai budapesti közlekedési segédépületek (15 épület) voltak, amely az 1896-ban megnyitott Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1-es metróvonal) kiszolgálására épültek. Az 1910-es és 1920-as években „indokolatlanul díszes” stílusuk miatt elbontották őket.
| A Millenniumi Földalatti Vasút lejárócsarnokai | |
| (15 épület) | |
,_Andrássy_út.png) | |
| A Vörösmarty utcai állomás keresztmetszete a lejárócsarnokokkal (Brüggemann György terve) | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1896 |
| Lebontás éve | 1911–1924 |
| Lebontás oka | túl díszesnek és a forgalmat akadályozónak minősítették őket |
| Építési stílus | szecessziós építészet |
| Tervező | |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Millenniumi Földalatti Vasút lejárócsarnokai témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút egyike volt Európa első metróinak. (Csak a londoni metró épült hamarább, 1863-ban.)[1] A korszak díszítő építészeti elvárásainak megfelelően a metrószerelvényeket és magukat a föld alatti állomásokat is igényesen alakították ki. (A régi szerelvények 1973-ig voltak forgalomban, az állomások pedig napjainkban is eredeti állapotukban tekinthetők meg, kivéve a később épült Széchenyi fürdő és Mexikói út állomás, illetve az áthelyezett Deák téri állomás.)
Az utcaszinten díszes, szecessziós stílusú[2] lejárócsarnokokat is építettek a földalatti számára, minden állomásra kettő-kettőt (az Andrássy út két oldalára), ez alól csak az Opera metróállomás volt kivétel (ott mindössze csak egyszerű kőkorlát vette körül a lejárót), illetve a Deák téri állomáson egyetlen nagyobb, kupolás várócsarnok épült. A Gizella téri (ma Vörösmarty tér) két lejárócsarnokot a Vörösmarty-emlékmű építésekor bontották le 1911–12-ben, a többit 1924-ben. Akkoriban úgy gondolták, hogy ezek a kis építmények nem illenek a városképbe: túl díszesek, valamint korszerűtlenek is: akadályozzák a felszíni forgalmat.[3]
A földalatti felszíni szakaszán nem épültek nagyobb várócsarnokok, az Állatkert és a Széchenyi fürdő (Artézi fürdő) megállóhelyeknél csak egyszerű fa[4] és talán fém váróépületekről[5] tudni.[6] 1973-ban, amikor ezt a szakaszt is a felszín alá vitték, ezek a várók feleslegessé váltak, és valószínűleg még abban az évben ugyancsak elbontották.
.jpg)
Az állomások megközelítéséhez a korabeli elképzelések szerint mindenképpen fedett lejárókat képzeltek el, hogy az utazóközönség védve legyen az időjárás viszontagságaitól. Olyan ötlet is felmerült, hogy a lejárók ne közterületen épüljenek, hanem a környékbeli házakból lehessen lejutni az állomásokra. A lejárócsarnokokra pályázatot írtak ki, amelyben kiemelték a városképi szempontok figyelembevételét. Ez annyira fontos volt, hogy az Operaház, illetve a Drechsler-palota elé nem engedélyeztek semmilyen építményt. Az először beérkezett hét pályamű egyikét sem tartották megfelelőnek, végül két tervre adtak megbízást: Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervezte a Gizella tér és az Oktogon lejárócsarnokait, míg a többit Brüggemann György.[3] Kialakításuk ma már csak korabeli fényképekről és képeslapokról ismert,[7] illetve a Deák téri csarnok makettje a Földalatti Vasúti Múzeumban tekinthető meg. (Ez utóbbi a többi állomástól eltérően, mindkét lejáratot befedő, a többinél lényegesen nagyobb csarnok volt.)
A forrásokból a következő megállapítások tehetőek az egyes csarnokokra vonatkozóan:
| Név | Tervező | Épületek száma | Méret | Elbontás ideje |
|---|---|---|---|---|
| Gizella téri (ma Vörösmarty téri) állomás | Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc | 2 | 24 m² – 24 m² | 1911–12 |
| Oktogon téri (ma Oktogon) állomás | Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc | 2 | 24 m² – 24 m² | 1924[8] |
| Váczi körúti (ma Bajcsy-Zsilinszky úti) állomás | Brüggemann György | 2 | 18 m² – 18 m² | 1924 |
| Vörösmarty utcai állomás | Brüggemann György | 2 | 18 m² – 18 m² | 1924 |
| Körönd (ma Kodály köröndi) állomás | Brüggemann György | 2 | 18 m² – 18 m² | 1924 |
| Bajza utcai állomás | Brüggemann György | 2 | 18 m² – 18 m² | 1924 |
| Aréna úti (ma Hősök terei) állomás | Brüggemann György | 2 | 18 m² – 18 m² | 1924 |
| Deák téri állomás | Brüggemann György | 1 | 102 m², középen 11,5 m magas, két oldalt, a lejárók fölött valamivel több, mint 5,5 m | 1924 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
