1968-as sakkolimpia

A 18. sakkolimpia 1968. október 17. és november 7. között Svájcban, Luganóban került megrendezésre. Helyszíne a Padiglione Conza volt. A versenyt sorrendben kilencedik alkalommal a Szovjetunió válogatottja nyerte. Magyarország a 6. helyen végzett.

18. sakkolimpia (1968) (18th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező	Svájc
Dátum	október 17. – november 7.
Csapatok	53 csapat 314 versenyző
Helyszínek	Padiglione Conza (Lugano rendező városban)
Honlap	OlimpBase honlap
Címvédő	Szovjetunió
Győztes	Szovjetunió
← 1966: Havanna 1970: Siegen →

A résztvevők

Az eseményen 53 ország vett részt, 314 versenyzővel, amely a sakkolimpiák történetében mind az országok, mind a részt vevő versenyzők számát tekintve rekordnak volt tekinthető. A mezőny erősségét a megjelent 41 nemzetközi nagymester és 55 nemzetközi mester jelezte.

A szovjet csapat hat nemzetközi nagymesterrel, az első táblán a világbajnok Petroszjánnal ezúttal is a verseny esélyesének számított. Az amerikai csapatban ezúttal először szerepelt volna együtt Bobby Fischer és Samuel Reshevsky, aki az előző olimpiákon nem játszott Fischerrel egy csapatban, mert nem fogadta el, hogy Fischer mögött csak a második táblán játszhat. A szervezők a különc amerikai minden igényét teljesítették, Fischer azonban nem találta megfelelőnek a versenyterem világítását, és azt kérte, hogy külön teremben játszhassa mérkőzéseit. Ezt az igényét már nem voltak hajlandók teljesíteni, ezért Fischer visszalépett a versenytől. Az 1968-as események miatt Csehszlovákia csapatából politikai okok miatt hiányzott két éljátékosuk, Kavalek és Pachman. Ugyancsak hiányzott az argentin csapatból Miguel Najdorf.

A körülmények ismeretében a szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között a 6 nagymesterrel felálló jugoszláv, valamint az 5 nagymesterrel felálló magyar válogatottat tartották számon.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása

Az 53 csapatot 7 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezett a „B” döntő, az 5–6. helyezett a „C” döntő, a többiek a „D” döntő mezőnyét alkották.

A verseny az elődöntőben és a döntőkben is körmérkőzéses formában zajlott. A döntőbe jutott csapatok az elődöntőbeli egymás elleni eredményüket tovább vitték a döntőbe. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén a csapateredményeket vették figyelembe, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyt nagy fölénnyel, játszmaveszteség nélkül, sorban kilencedszer a címvédő szovjet csapat nyerte Jugoszlávia és Bulgária előtt. Magyarország az előtte végző csapatoktól egyaránt vereséget szenvedve a 6. helyen végzett. Játékosaink közül Barcza Gedeon az első tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.^[1]

A verseny eredményei

Elődöntők

• 1. csoport: 1. Szovjetunió 27, 2. Fülöp-szigetek 19, 3. Anglia 19, 4. Izrael 18½, 5. Olaszország 10½, 6. Portugália 10, 7. Mexikó 4½, 8. Ciprus 3½.
• 2. csoport: 1. Dánia 16½, 2. Amerikai Egyesült Államok 16½, 3. Mongólia 13, 4. Ausztria 12, 5. Ausztrália 9½, 6. Venezuela 9, 7. Franciaország 7½.
• 3. csoport: 1. Jugoszlávia 19½, 2. Lengyelország 18½, 3. Spanyolország 17, 4. Skócia 12½, 5. Dél-afrikai Köztársaság 8½, 6. Luxemburg 4½, 7. Dominikai Köztársaság 3½.
• 4. csoport: 1. Magyarország 22½, 2. Kanada 19½, 3. Hollandia 19½, 4. Belgium 15½ 5. Monaco 11, 6. Írország 10, 7. Paraguay 10, 8. Costa Rica 4.
• 5. csoport: 1. NSZK 22, 2. Románia 20, 3. Svájc 18, 4. Brazília 17, 5. Norvégia 15, 6. Puerto Rico 11, 7. Hongkong 6½ 8. Líbia 2½.
• 6. csoport: 1. Argentína 19½, 2. NDK 19½, 3. Finnország 13½, 4. Svédország 11½, 5. Görögország 10½, 6. Marokkó 5, 7. Amerikai Virgin-szigetek 4½.
• 7. csoport: 1. Bulgária 22½, 2. Csehszlovákia 22, 3. Izland 19½, 4. Kuba 17, 5. Tunézia 13, 6. Törökország 10½, 7. Szingapúr 7½, 8. Andorra 0.

Az „A” döntő végeredménye

H.	Ország	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14		+	−	=	Pont
1	Szovjetunió		2½	3	3½	2	3	2½	3	3	3	4	4	2	4		11	0	2	39½
2	Jugoszlávia	1½		1½	2	2	2½	1½	2½	2½	3	2½	3	2½	4		8	3	2	31
3	Bulgária	1	2½		2	2	2½	1½	3½	2½	2½	2½	2	2	3½		7	2	4	30
4	Amerikai Egyesült Államok	½	2	2		2½	2½	3	2½	2½	1½	3	1½	4	2		7	3	3	29½
5	NSZK	2	2	2	1½		2½	3½	2	1½	2	2	2	2½	3½		4	2	7	29
6	Magyarország	1	1½	1½	1½	1½		2½	2½	2	2	3	3	3	2½		6	5	2	27½
7	Argentína	1½	2½	2½	1	½	1½		2	2	2½	2	2½	3	2½		6	4	3	26
8	Románia	1	1½	½	1½	2	1½	2		2½	2½	2½	3	3	2½		6	5	2	26
9	Csehszlovákia	1	1½	1½	1½	2½	2	2	1½		2½	½	3	2½	2½		5	6	2	24½
10	NDK	1	1	1½	2½	2	2	1½	1½	1½		2	2½	2½	3		4	6	3	24½
11	Lengyelország	0	1½	1½	1	2	1	2	1½	3½	2		1½	3	2½		3	7	3	23
12	Dánia	0	1	2	2½	2	1	1½	1	1	1½	2½		2½	2½		4	7	2	21
13	Kanada	2	1½	2	0	1½	1	1	1	1½	1½	1	1½		3½		1	10	2	19
14	Fülöp-szigetek	0	0	½	2	½	1½	1½	1½	1½	1	1½	1½	½			0	12	1	13½

Az egyéni legjobb pontszerzők

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Barcza Gedeon az első tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.

1. tábla

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Tigran Petroszján	Szovjetunió	A	10½	12	87,5
	Jonathan Penrose	Anglia	B	12½	15	83,3
	Svein Johannessen	Norvégia	C	10	13	76,9

2. tábla

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Georgi Tringov	Bulgária	A	11	14	78,6
	Lothar Schmid	NSZK	A	9	12	75
	Borisz Szpasszkij	Szovjetunió	A	10	14	71,4

3. tábla

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Viktor Korcsnoj	Szovjetunió	A	11	13	84,6
	Yair Kraidman	Izrael	B	11	14	78,6
	Bernard Huguet	Franciaország	D	10	13	76,9

4. tábla

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Shimon Kagan	Izrael	B	10½	13	80,8
	Efim Geller	Szovjetunió	A	9½	12	79,2
	Raymond Dennis Keene	Anglia	B	13	17	76,5

5. játékos (1. tartalék)

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Glicerio Badilles	Hongkong	D	11½	14	82,1
	Lev Polugajevszkij	Szovjetunió	A	10½	13	80,8
	Barcza Gedeon	Magyarország	A	10½	14	75
	Heinz Liebert	NDK	A	9	12	75
	Ivan Radulov	Bulgária	A	10½	14	75

6. játékos (2. tartalék)

H.	Versenyző neve	Ország	Döntő	Pont	Játszmaszám	Százalék
	Vaszilij Szmiszlov	Szovjetunió	A	11	12	91,7
	Terrey Ian Shaw	Ausztrália	C	12	14	85,7
	Donald Byrne	Amerikai Egyesült Államok	A	9	12	75
	Lodewijk Prins	Hollandia	B	9	12	75

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei

Szovjetunió Tigran Petroszján (+9 −0 =3) Borisz Szpasszkij (+6 −0 =8) Viktor Korcsnoj (+9 −0 =4) Efim Geller (+7 −0 =5) Lev Polugajevszkij (+8 −0 =5) Vaszilij Szmiszlov (+10 −0 =2)

Jugoszlávia Svetozar Gligorić (+5 −1 =9) Borislav Ivkov (+5 −1 =8) Alekszandar Matanović (+5 −0 =8) Milan Matulović (+8 −2 =5) Bruno Parma (+2 −0 =6) Dragoljub Čirić (+4 −1 =2)

Bulgária Milko Bobotsov (+6 -1 =10) Georgi Tringov (+8 −0 =6) Nikola Padevsky (+4 −2 =9) Atanas Kolarov (+4 −3 =4) Ivan Radulov (+8 −1 =5) Peicho Peev (+2 −1 =2)

A magyar versenyzők eredményei

Forduló	Ellenfél	Portisch Lajos		Szabó László		Bilek István		Lengyel Levente		Barcza Gedeon		Csom István		Pont
Elődöntő (4. csoport)
1	Írország					Heidenfeld	½	Reilly	1	O’Riordan	1	De Loughrey	1	3½
2	Hollandia	Donner	1	Ree	½	Langeweg	½			Bouwmeester	½			2½
3	Belgium	Boey	1	Cornelis	0			Beyen	1			Dunkelblum	1	3
4	Paraguay					Silva	1	Recalde	½	Riego Prieto	1	Gonzáles J.	1	3½
5	Monaco	Casa	½	Weiss	1					Donné	1	Kann	1	3½
6	Kanada	Yanofsky	½	Suttles	½	Allan	1	Day	1					3
7	Costa Rica					Rovira Mas	1	Van der Laat Ulloa	½	Wyss	1	Batres	1	3½
„A” döntő
1[2]	Kanada													3
2	Fülöp-szigetek	Reyes	1			Naranja	½			Bandal	1	Rodríguez	0	2½
3	Bulgária	Bobotsov	½	Tringov	0			Padevsky	½	Radulov	½			1½
4	Szovjetunió	Borisz Szpasszkij	½	Viktor Korcsnoj	0	Efim Geller	½	Lev Polugajevszkij	0					1
5	Csehszlovákia	Hort	1			Filip	0			Smejkal	1	Jansa	0	2
6	Románia			Gheorghiu	½			Ciocâltea	½	Ghiţescu	½	Drimer	1	2½
7	Amerikai Egyesült Államok	Reshevsky	½			Evans	0	Byrne R.	½			Lombardy	½	1½
8	Argentína	Panno	1	Sanguineti	0			Rubinetti	1	García R.	½			2½
9	Jugoszlávia	Gligorić	0	Ivkov	½			Matanović	½			Matulović	½	1½
10	Lengyelország	Bednarski	1					Doda	½	Schmidt	½	Adamski	1	3
11	NDK	Pietzsch	1	Zinn	½					Malich	½	Liebert	0	2
12	Dánia	Bent Larsen	1			Brinck-Claussen	½	Hamann	½	Petersen	1			3
13	NSZK	Unzicker	½			Pfleger	0	Hübner	½	Hecht	½			1½
Szerzett pontszám (Játszmák száma)		11 (15)		3½ (10)		5½ (11)		8½ (14)		10½ (14)		8 (12)

Jegyzetek

1. Tournament Review (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
2. Az elődöntőben elért eredményt vitték a csapatok a döntőbe.

Források

• OlimpBase
• Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
• Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006.

További információk

• Tournament Review
• Frank Große: Teil 6: Politische Einmischungen (1968–1978)

• Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap