1896. évi nyári olimpiai játékok
I. nyári olimpia / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékokat 1896. április 6. és 15. között rendezték meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.
I. nyári olimpia | |||||
Athén, 1896 | |||||
Adatok | |||||
Rendező | Athén, Görögország | ||||
Nemzetek | 14 | ||||
Sportolók | 241 férfi | ||||
Versenyszámok | 9 sportág, 43 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1896. április 6. | ||||
Záróünnepség | 1896. április 15. | ||||
Hivatalos megnyitó | I. György görög király | ||||
| |||||
Magyar részvétel | |||||
Sportolók | 7 férfi | ||||
| |||||
Pontszám | 38 | ||||
Helyezés az éremtáblázaton | 6. | ||||
Helyezés a ponttáblázaton | 7. | ||||
|
1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett.[1]
A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os „időközi olimpiai játékok”-at leszámítva egészen 2004-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba.