16–17. századi velencei védművek
From Wikipedia, the free encyclopedia
A 16–17. századi velencei védművek Stato da Terra – nyugati Stato da Mar 2017 óta az UNESCO hat elemből álló transznacionális kulturális világöröksége,[1] amelynek erődjei az egykori Velencei Köztársaság területén álltak, ma Olaszországban, Horvátországban és Montenegróban találhatóak.
| 16–17. századi velencei védművek | |
| Világörökség | |
 | |
| Palmanova, egy ideális csillag alakú város | |
| Adatok | |
| Ország |  Horvátország,  Montenegró,  Olaszország közös helyszíne |
| Világörökség-azonosító | 1533 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, IV |
| Felvétel éve | 2017 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 42′ 12″, k. h. 9° 39′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 16–17. századi velencei védművek témájú médiaállományokat. | |
A védművek a Velencei Köztársaság több évszázados Földközi-tengeri és gazdasági hatalmának tanúi. A hat különálló helyszín Lombardiától a montenegrói partig több mint 1000 kilométer távolságot ölel fel, és együtt képviselik a Serenissima 16. és 17. század között kiépült védelmi rendszerét, egyben bemutatják az olasz stílusú várépítészet és erődépítészet fejlődését. A Stato da Terra (a szárazföldi állam) védelmi struktúrái északnyugat felől, az európai hatalmaktól óvták a köztársaságot, a Stato da Mar (a tengeri állam) az Adriai-tengertől kelet felé tartó tengeri kereskedelmi útvonalakat és hozzájuk tartozó kikötőket védte. A rendszer a velenceiek fennhatóságát képviselte a meghódított területeken és elősegítette a további terjeszkedést, valamint válasz volt a fegyverek technikai fejlődésére.
A puskapor használatának elterjedése átalakította a hadviselési szokásokat. Sőt hadügyi forradalom zajlott a 16–17. században, amelynek egyik oldalán az egyre hatékonyabb lőfegyverek és ágyúk álltak, a másikon pedig az erre válaszul megépített, alacsony, de vastag falakkal rendelkező, bonyolult – mértani – alaprajzú várerődök. A védelmi célú építészetben ezt a folyamatot az úgynevezett "alla moderna", azaz modern stílusú bástyákkal erősített védőfalak elterjedése mutatja be. Az újításuk abban állt, hogy a kizárólag egyenes falszakaszok alkalmazásával és az új, kiugró, oldalazó védmű, a bástya építésével megsokszorozták a védekezés hatékonyságát.
A 15. század végén és a 16. század elején Itáliában kialakult erődépítészeti rendszer döntően befolyásolta a stratégiai gondolkodást, hiszen egy-egy kiépített erődöt már csak módszeres ostrommal lehetett elfoglalni. Ott, ahol az új típusú építési módszereket bevezették, kevés vár uralt hatalmas területeket. Ez azt jelentette, hogy a háborúk ostromok sorozatából álltak, míg a nyílt csaták vesztettek jelentőségükből.
A terep adottságaihoz igazodó, precízen megkomponált védművek együttes területe körülbelül 378 hektár, az őket körülvevő pufferzónákkal együtt 1749 hektár. A hat erőd együttesen mutatja be a transznacionális örökség univerzális értékeit és tulajdonságait, ideértve tipológiai változatosságukat, vizuális integritásukat és állapotukat.
A 16. és 17. századból származó velencei védelmi struktúrákat 2017-ben a Világörökség Bizottság 41. ülésének döntése alapján vetették fel az UNESCO világörökségi listájára.[2] A bejegyzés a III és IV kritériumok alapján történt.
.jpg)
.jpg)
Elhelyezkedésük
|
Észak-Olaszország
|
Horvátország
|
Montenegró
|
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
