Magyarország egyik főútvonala From Wikipedia, the free encyclopedia
A 11-es számú főút Budapesttől Tátig tartó másodrendű főút, hossza 72 km. Budapesten a békásmegyeri Batthyány utcától indul. A Duna jobb partján észak felé haladva, többek között Szentendrén, Visegrádon és Esztergomon áthaladva torkollik Táton a 10-es főútba.
| 11-es főút | |
.jpg) | |
| 11-es főút a visegrádi várral | |
_Otszogletu_zold_tabla.svg) | |
 | |
| Úttípus | Másodrendű főút |
| Építkezés | 1920-as évek |
| Hossza | |
| elkészült | 72 km |
| épül | 0 km |
| tervezett | 0 km |
| Ország | Magyarország |
| Tartományok | |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Budapest  |
| Az út vége | Esztergom  |
| Időzóna | közép-európai idő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 11-es főút témájú médiaállományokat. | |
A főút Szentendrei út néven Budapest III. kerületében, Óbudán kezdődik a Flórián térnél, a főútra az Árpád hídról, a Vörösvári útról és a Pacsirtamező útról lehet közvetlenül ráhajtani, később Csillaghegynél Rákóczi utca, majd Békásmegyernél Batthyány utca néven éri el a városhatárt, ahol azt alig elhagyva Budakalásznál az M0-s körgyűrű is becsatlakozik hozzá, ezt követően ér Szentendrére. Ezután lényegében a Szentendrei-Duna, majd a Duna partvonalát követi egészen Tátig. Az út Budakalász után egy egészen rövid szakaszon érinti Pomáz közigazgatási területét, majd Szentendrét, Leányfalut, Tahitótfalut, Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst, Pilismarótot és Esztergomot; Tát határában, a 117-es úttal találkozva ér véget. A Dunakanyarban a Duna jobb partján halad. Esztergomban a Mária Valéria híd felé lehet róla letérni a 11 326-os úton; ez az út Szlovákiában 63-as útként folytatódik egészen Pozsonyig. Az út régen Tát belterületén ért véget, a 10-es útba torkollva, a 117-es út megépülte után a táti szakasza 1011-es számmal mellékút lett.
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete másodrendű főútnak nyilvánította, a jelenlegi útszámozással és csaknem teljesen a maival megegyező útvonalon. Különbség csak annyi volt, hogy akkor a 11-es főút Esztergom után még Dorog felé folytatódott (a mai 111-es főút nyomvonalán) és ott ért véget, az akkor még 1-es számot viselő, mai 10-es főútba csatlakozva. 1928-tól szinte a teljes hosszában autóbusz-közlekedés üzemelt rajta, ez alól csak a Budapest-Szentendre szakasz volt kivétel, ahol a párhuzamos HÉV-járat miatt már akkor sem volt szükség sűrűbb helyközi buszközlekedésre.[1]
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül készült térkép csak a Budapesttől Esztergomig tartó szakaszát tüntette fel 11-es útszámozással, az onnan Dorogig továbbvezető út abban az időben a 13-as számot viselte.[2]
Visegrádon a Duna-parti elkerülő szakasz 1963-ban épült. Addig a kisváros központján átvezető Fő utcán haladt a korabeli szerényebb mértékű forgalom. Az Budapest III. kerületében a Flórián tértől induló 11-es főút az 1970-es és az 1980-as években szélesedett ki a fővárosi Szentendrei úti szakaszán a mai formájára és kapott új, irányonként két forgalmi sávos nyomvonalat - a Dunakanyar gyorsabb megközelítése, valamint Békásmegyer, Budakalász és a Szentendre tehermentesítése céljából - a csillaghegyi Czetz János köz és a szentendrei Kalászi út, továbbá a Duna korzó Pannónia utcai déli vége és az Ady Endre út között. Szentendrén a Dunakanyar körút a belvárost és az addig főútvonalként funkcionált Duna korzót mentesíti az átmenő forgalom terhelése alól. A mai formájában a Szentlászlói útig 1978-ra, az Ady Endre úti elágazásig - megközelítőleg - 1982-ig készült el.
A Szentendre HÉV-állomás környéke (Állomás tér) szintén az 1970-es évek végén nyerte el a mai formáját. 1978-ban az új Dunakanyar körút alatt a belváros felé vezető gyalogos aluljáró épült és a buszpályaudvar első ütemét is ekkor adták át.[3]
2006 és 2008 között az országban ezen a főúton történt átlagosan a második legtöbb baleset, vagyis minden 232. méterén.[4]
| Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
