Őrbottyán
magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Őrbottyán város Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
| Őrbottyán | |||
 | |||
| Őrbottyán vasútállomása | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szabó István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2162 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8186 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 257,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″ | |||
 Őrbottyán
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Őrbottyán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere, jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.
A budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre fekszik, a Nyugati-Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában.
A közvetlenül határos települések: észak felől Váchartyán és Kisnémedi, északkelet felől Váckisújfalu, kelet felől Vácegres, délkelet felől Erdőkertes, dél felől Veresegyház, délnyugat felől Csomád, északnyugat felől pedig Vácrátót.
Megközelítése, közlekedése
Északnyugat-délkeleti irányban a Váctól Gödöllőig vezető 2104-es, délnyugat-északkeleti irányban pedig az arra nagyjából merőleges irányban haladó 2103-as út halad át a központján, ezek révén minden környező település felől könnyen elérhető. (Északi határszélét érinti még a Vácrátót-Váchartyán-Galgamácsa közti 2105-ös út is.)
Áthalad rajta a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, a központtól keletre, Őrbottyán vasútállomás, mely a 2103-as útból kiágazó 21 316-os számú mellékúton érhető el.
A települést érintő helyközi autóbuszjáratok: 313, 314, 315, 315, 342, 394, 396, 397, 398, 399, 450, 452, 454, 455
A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.
Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kisszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]
Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1875-ben a kisszentmiklósi katonai kórház területén előkerült a 6. honvédzászlóalj 5. századának 1848-as pecsétnyomója, amit a Nemzeti Múzeumba küldtek.[6] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]
A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[7]
A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[8] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[9]
A második világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[10] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[11]
A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[12] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[13]
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[14]
Polgármesterei
- 1990–1994: Nagy Gábor (SZDSZ)[15]
- 1994–1998: Nagy Gábor (független)[16]
- 1998–1999: Bata János (független)[17]
- 1999–2002: Kereskényi János (független)[18]
- 2002–2006: Kereskényi János (független)[19]
- 2006–2010: Cserepka András (független)[20]
- 2010–2014: Cserepka András (független)[21]
- 2014–2019: Kmetty Károly (független)[22]
- 2019–2024: Szabó István Ferenc (független)[23]
- 2024– : Szabó István (független)[1]
A településen 1999. október 10-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[18]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 7091 | 7030 | 7370 | 7605 | 7812 | 8392 | 8203 | 8186 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[24]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,9% volt római katolikus, 13,7% református, 1,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[25]
- Dohos László (1948–) nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség volt főkarmestere
- Hűvösvölgyi Ildikó (1953-) színésznő[26]
- Kvassay Jenő (1850–1919) vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat megújítója[27]
- Nagy Feró (1946-) énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere
- Obersovszky (Oby) Gyula (1927-2001) író, költő, főszerkesztő, az 1956-os forradalom hőse[28]
- Pindroch Csaba színművész
- Sajó Elemér (1875-1934) vízépítő mérnök, gazdaságpolitikus[29]
- Sólyom Irén gobelin-varró[30]
- id. Albert Flórián (1941-2011) az FTC aranylabdás, olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, világbajnoki gólkirály labdarúgója, a Nemzet Sportolója az '50-es években Őrszentmiklóson élt
- Szent Miklós plébániatemplom (1779-1781)
- Péter és Pál apostolok templom (1763)
- Református templom (1936)
- evangélikus templom (1963)
- Baptista imaház (1892)[31]
- Pálos-kolostor (~1760)[30]
- I. és II. világháborús emlékmű (Vácbottyán)
- Magyarország egyetlen harangöntödéje. Gombos Miklós (1953-) harangöntő mester A Dózsa György utca elején [32]
Rákóczi Ferenc út
Gombos Miklós harangöntödéje
Őrbottyán térkép
Őrbottyáni helytörténet
Református templom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
