Ķemeri Nemzeti Park
Lettország From Wikipedia, the free encyclopedia
A Ķemeri Nemzeti Park (lettül: Ķemeru nacionālais parks) a lettországi Jūrmala városától nyugatra fekvő nemzeti park. Az 1997-ben alapított Ķemeri területileg az országban a harmadik legnagyobb nemzeti park, területe 381,65 km². A park területét többnyire erdők, mocsarak és lápok foglalják el, amelyek közül a legjelentősebb a Nagy-Ķemeri-mocsár (Lielais Ķemeru tīrelis).[1] Számos tó található itt, amelyek a Littorina-tenger egykori lagúnái voltak, ezek közül a Kaņieris-tó rámszari terület minősítéssel rendelkezik. A park védi a híres természetes ásványvízforrásokat és iszapokat is, amelyeket terápiás jellegük miatt évszázadok óta gyógyászati célokra használnak. A források miatt számos üdülőhely, gyógyfürdő és szanatórium telepedett a környékre a19. században.[2]
| Ķemeri Nemzeti Park (Ķemeru nacionālais parks) | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| A Nagy-Ķemeri-mocsár | |
| Ország |  Lettország |
| Elhelyezkedése |
|
| Legközelebbi város | Jūrmala |
| Terület | 381,65 km² |
| Alapítás ideje | 1997 |
| Címerállat | fehérhátú fakopáncs |
 Ķemeri Nemzeti Park
Pozíció Lettország térképén
| |
 é. sz. 56° 57′ 06″, k. h. 23° 30′ 45″ | |
| Ķemeri Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ķemeri Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A környéken feltörő magas kén-hidrogén és gipsz tartalmú ásványvíz gyógyító hatásait a 18. század közepe óta használják a gyógyításban. 1838 és 1995 között éghajlati és balneológiai üdülőhely és szanatórium működött Ķemeriben.[3]
A vidéken még mindig láthatók a második világháború idején épült német védvonalak maradványai. 1944-ben a mocsárban védte az utolsó összekötő utat az Északi Hadseregcsoport és a Központi Hadseregcsoport között. A Doppelkopf hadművelet részeként a mindössze néhány kilométer széles Ķemeri-völgyet megszállták és addig tartották az állásaikat, amíg a leválasztott Északi hadseregcsoport vissza nem vonult. A mocsarak jelentették az utolsó nagy akadályt a páncélozott járművek előtt a Rigai-öböl eléréséhez. A világháborúból származó számos harckocsi süllyedt el lápban, amely akár két emeletnyi mélységű is lehetett.
1957-ben volt egy rövid életű természetvédelmi területet hoztak létre Ķemeri közelében. Ezután a különleges zónaként védték a helyszínt a mai nemzeti park 1997-es létrehozásáig. Az intézmény 2004-ben Natura 2000 státuszt kapott, 2005-ben és 2006-ban az Európai Unió segítségével projekteket indítottak a folyószabályozás és a lecsapolások hatásának visszafordítására.[4]
Az erdők a nemzeti park teljes területének 57%-át teszik ki. Az erdők töredezett, mozaikos eloszlása nem jellemző, a nemzeti park egész területén viszonylag egyenletesen oszlanak el. A lápok az élőhelyek 24%-át alkotják, ezen belül három vizes élőhelytípus is megtalálható itt: a síklápok, az átmeneti és a magaslápok, ezek közül a legjelentősebb a Nagy-Ķemeri-mocsár. Számos ritka és védett növényfaj él a itt, különösen a mohák és az orchideák jelentősek. A száraz és nedves rétek aránya 6%. A Ķemeri Nemzeti Parkot Lettország és Európa más védett természetvédelmii területeitől a kéntartalmú ásványvizek különböztetik meg, amelyek a lápok alatt képződnek, és több mint 30 forrásban törnek a felszínre. A tavak, folyók, kénes források és tenger a felszín 10%-át foglalja el. Az itt folyó patakok közül sok medrét megváltoztatták a történelem során, hogy a mocsaras földeket a mezőgazdasági használat számára kiszárítsák, azonban a vizek még mindig sokféle ritka faj fennmaradását biztosítják, például őshonos csigákét és kagylókét. A madarak közül a fekete gólya, daru, réti cankó és az aranylile állományai jelentősek.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
