From Wikipedia, the free encyclopedia
Armeniar alfabetoa (armenieraz: Հայոց գրեր Hayoc' grer edota Հայոց այբուբեն Hayoc' aybowben) armeniera idazteko alfabeto bat da. 405ean Mesrop Maxtots armeniar hizkuntzalari eta elizgizonak garatu zuen. Jatorrizko alfabetoak 36 hizki zituen; ondoren, beste bi hizki gehitu zitzaizkion.
Hasiera batean, asiriar alfabetoan oinarritu zela uste zen, baina hizkien ordenak greziar alfabetoarena jarraitzen du, 36 hizkiz osatua baitago, horietatik 21 greziar alfabetotik datoz, beste 11 hizkik greziar estiloa dute eta 4 hizki asiriar alfabetotik datoz.
Armeniar alfabetoa[1] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Ա ա : Aib | Խ խ : Khe | Չ չ : Txa | |||
Բ բ : Ben | Ծ ծ : Tsa | Պ պ : Pe | |||
Գ գ : Gim | Կ կ : Ken | Ջ ջ : Je | |||
Դ դ : Da | Հ հ : Ho | Ռ ռ : Ra | |||
Ե ե : Jetx | Ձ ձ : Dza | Ս ս : Se | |||
Զ զ : Za | Ղ ղ : Ghat | Վ վ : Vev | |||
Է է : E | Ճ ճ : Txe | Տ տ : Tin / Tiun | |||
Ը ը : Et | Մ մ : Men | Ր ր : Re | |||
Թ թ : To | Յ յ : Ji / Hi | Ց ց : Tso | |||
Ժ ժ : Zhe | Ն ն : Nu | Ւ ւ : Hin¹ | |||
Ի ի : Ini | Շ շ : Xa | Փ փ : Pir / Piur | |||
Լ լ : Lin / Liun | Ո ո : Vo | Ք ք : Ke | |||
XIII. mendean gehitu ziren hizkiak | Digrafo eta loturetatik iritsi diren hizkiak | ||||
Օ օ : O | ՈՒ Ու ու : U | ||||
Ֆ ֆ : Fe | և : Jev | ||||
Armeniera | |||||
¹ <Ւ/ւ> hizkia ez da erabiltzen ekialdeko armeniar alfabetoan. |
Hona alfabetoko letren hurrenkera, euskarazko transliterazioarekin, eta zenbaki gisa armeniera zaharrean eduki izan duten erabilpenarekin.
larria | xehea | izena | euskaraz | zenbaki gisa |
---|---|---|---|---|
Ա | ա | Aib | a | 1 |
Բ | բ | Ben | b | 2 |
Գ | գ | Gim | g | 3 |
Դ | դ | Da | d | 4 |
Ե | ե | Jetx | e/je[2] | 5 |
Զ | զ | Za | z | 6 |
Է | է | E | e | 7 |
Ը | ը | Et | e | 8 |
Թ | թ | To | t | 9 |
Ժ | ժ | Zhe | zh | 10 |
Ի | ի | Ini | i | 20 |
Լ | լ | Liun | l | 30 |
Խ | խ | Khe | kh | 40 |
Ծ | ծ | Tsa | ts | 50 |
Կ | կ | Ken | k | 60 |
Հ | հ | Ho | h | 70 |
Ձ | ձ | Dza | dz | 80 |
Ղ | ղ | Ghat | gh | 90 |
Ճ | ճ | Txe | tx | 100 |
Մ | մ | Men | m | 200 |
Յ | յ | Ji | i/j[2] | 300 |
Ն | ն | Nu | n | 400 |
Շ | շ | Xa | x | 500 |
Ո | ո | Vo | o/vo[3] | 600 |
Չ | չ | Txa | tx | 700 |
Պ | պ | Pe | p | 800 |
Ջ | ջ | Je | j | 900 |
Ռ | ռ | Ra | r | 1000 |
Ս | ս | Se | s | 2000 |
Վ | վ | Vev | v | 3000 |
Տ | տ | Tiun | t | 4000 |
Ր | ր | Re | r | 5000 |
Ց | ց | Tso | ts | 6000 |
Ւ | ւ | Hin | _[4] | 7000 |
Փ | փ | Piur | p | 8000 |
Ք | ք | Ke | k | 9000 |
Օ | օ | O | o | 10000 |
Ֆ | ֆ | Fe | f | 20000 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.