őn

See also: ön, oen, óen, ōen, and Appendix:Variations of "on"

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøːn]
• Rhymes: -øːn

Etymology 1

Hungarian Wikipedia has an article on:

balin (halfaj)

Wikipedia ^hu

From Proto-Finno-Ugric *säwnä (“sp. of fish”). Compare also Finnish säyne, säynäs, Estonian säinas, Northern Sami seavnnját and Kildin Sami сивн (sivn).

Noun

őn (plural őnök)

1. asp (fish, Aspius aspius)

   Synonyms: balin, fenekeszeg, kapókeszeg, őnhal, ragadozó őn, villámkeszeg

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	őn	őnök
accusative	őnt	őnöket
dative	őnnek	őnöknek
instrumental	őnnel	őnökkel
causal-final	őnért	őnökért
translative	őnné	őnökké
terminative	őnig	őnökig
essive-formal	őnként	őnökként
essive-modal	—	—
inessive	őnben	őnökben
superessive	őnön	őnökön
adessive	őnnél	őnöknél
illative	őnbe	őnökbe
sublative	őnre	őnökre
allative	őnhöz	őnökhöz
elative	őnből	őnökből
delative	őnről	őnökről
ablative	őntől	őnöktől
non-attributive possessive - singular	őné	őnöké
non-attributive possessive - plural	őnéi	őnökéi

Possessive forms of őn
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	őnöm	őnjeim
2nd person sing.	őnöd	őnjeid
3rd person sing.	őnje	őnjei
1st person plural	őnünk	őnjeink
2nd person plural	őnötök	őnjeitek
3rd person plural	őnjük	őnjeik

References

• Entry #886 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
• őn in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Etymology 2

From an obsolete ő- form of e(szik) (“to eat”) + -n (compare -on/-en).

Verb

őn

1. Archaic third-person singular past indefinite form of eszik (“to eat”). For the full paradigm, see the usage template.

   Synonym: (modern form) evett

   • 1536, Pesti, Gábor, Esopus fabulái, Az keselyről és csókáról (translation of Aesop's Fables)‎:

     …mellyet a csóka fel ragada, és meg őn mindjárást.

     …which the Jackdaw snatched and ate up forthwith.

See also

The seven sz-v stem verbs

• eszik (“to eat”)
• iszik (“to drink”)
• hisz (“to believe, think”)
• visz (“to take, carry”)
• lesz (“to become; will be”)
  
  
• tesz (“to do; to put”)
• vesz (“to take, get, grab, buy”)

 

Indicative 1st-p. sg.	eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek	Infinitive	enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni	Pres. part.	evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
		Past 1st p. sg.	ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem	Verbal nouns	evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés
Imperative 1st-p. sg.	egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek	Past 3rd sg.	evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett	Other nouns	étel, ital, hitel, vitel,	(lét,) tétel, vétel
		(obs./archaic	őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn)		—	lény, tény, vény

Further reading

• őn in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (“A Dictionary of the Hungarian Language”). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.

Anagrams

• nő