viszketés

Hungarian

Etymology

viszket +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈviskɛteːʃ]
• Hyphenation: visz‧ke‧tés

Noun

viszketés (plural viszketések)

1. itch (sensation)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	viszketés	viszketések
accusative	viszketést	viszketéseket
dative	viszketésnek	viszketéseknek
instrumental	viszketéssel	viszketésekkel
causal-final	viszketésért	viszketésekért
translative	viszketéssé	viszketésekké
terminative	viszketésig	viszketésekig
essive-formal	viszketésként	viszketésekként
essive-modal	—	—
inessive	viszketésben	viszketésekben
superessive	viszketésen	viszketéseken
adessive	viszketésnél	viszketéseknél
illative	viszketésbe	viszketésekbe
sublative	viszketésre	viszketésekre
allative	viszketéshez	viszketésekhez
elative	viszketésből	viszketésekből
delative	viszketésről	viszketésekről
ablative	viszketéstől	viszketésektől
non-attributive possessive - singular	viszketésé	viszketéseké
non-attributive possessive - plural	viszketéséi	viszketésekéi

Possessive forms of viszketés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	viszketésem	viszketéseim
2nd person sing.	viszketésed	viszketéseid
3rd person sing.	viszketése	viszketései
1st person plural	viszketésünk	viszketéseink
2nd person plural	viszketésetek	viszketéseitek
3rd person plural	viszketésük	viszketéseik

Further reading

• viszketés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN