veszett

Hungarian

Etymology

vész or veszik (“to perish”) +‎ -ett (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛsɛtː]
• Hyphenation: ve‧szett
• Rhymes: -ɛtː

Verb

veszett

1. third-person singular indicative past indefinite of vész or veszik

Participle

veszett

1. past participle of vész or veszik

Adjective

veszett (comparative veszettebb, superlative legveszettebb)

1. lost, hopeless, condemned (ruined or destroyed, past help or hope)

   Synonyms: (lost) elveszett, odaveszett

2. rabid (affected with rabies)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	veszett	veszettek
accusative	veszettet	veszetteket
dative	veszettnek	veszetteknek
instrumental	veszettel	veszettekkel
causal-final	veszettért	veszettekért
translative	veszetté	veszettekké
terminative	veszettig	veszettekig
essive-formal	veszettként	veszettekként
essive-modal	veszettül	—
inessive	veszettben	veszettekben
superessive	veszetten	veszetteken
adessive	veszettnél	veszetteknél
illative	veszettbe	veszettekbe
sublative	veszettre	veszettekre
allative	veszetthez	veszettekhez
elative	veszettből	veszettekből
delative	veszettről	veszettekről
ablative	veszettől	veszettektől
non-attributive possessive - singular	veszetté	veszetteké
non-attributive possessive - plural	veszettéi	veszettekéi

Derived terms

• veszettség

(Expressions):

• veszett fejsze nyele

Further reading

• veszett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN