tárgyalóterem

Hungarian

Etymology

tárgyaló +‎ terem

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtaːrɟɒloːtɛrɛm]
• Hyphenation: tár‧gya‧ló‧te‧rem

Noun

tárgyalóterem (plural tárgyalótermek)

1. courtroom

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tárgyalóterem	tárgyalótermek
accusative	tárgyalótermet	tárgyalótermeket
dative	tárgyalóteremnek	tárgyalótermeknek
instrumental	tárgyalóteremmel	tárgyalótermekkel
causal-final	tárgyalóteremért	tárgyalótermekért
translative	tárgyalóteremmé	tárgyalótermekké
terminative	tárgyalóteremig	tárgyalótermekig
essive-formal	tárgyalóteremként	tárgyalótermekként
essive-modal	—	—
inessive	tárgyalóteremben	tárgyalótermekben
superessive	tárgyalótermen	tárgyalótermeken
adessive	tárgyalóteremnél	tárgyalótermeknél
illative	tárgyalóterembe	tárgyalótermekbe
sublative	tárgyalóteremre	tárgyalótermekre
allative	tárgyalóteremhez	tárgyalótermekhez
elative	tárgyalóteremből	tárgyalótermekből
delative	tárgyalóteremről	tárgyalótermekről
ablative	tárgyalóteremtől	tárgyalótermektől
non-attributive possessive - singular	tárgyalóteremé	tárgyalótermeké
non-attributive possessive - plural	tárgyalótereméi	tárgyalótermekéi

Possessive forms of tárgyalóterem
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tárgyalótermem	tárgyalótermeim
2nd person sing.	tárgyalótermed	tárgyalótermeid
3rd person sing.	tárgyalóterme	tárgyalótermei
1st person plural	tárgyalótermünk	tárgyalótermeink
2nd person plural	tárgyalótermetek	tárgyalótermeitek
3rd person plural	tárgyalótermük	tárgyalótermeik

Further reading

• tárgyalóterem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN