szekció

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Sektion, from Latin sectio.^[1] With Latinate -ció ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛkt͡sijoː]
• Hyphenation: szek‧ció
• Rhymes: -joː

Noun

szekció (plural szekciók)

1. section

   Synonyms: osztály, részleg, szakosztály, tagozat

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szekció	szekciók
accusative	szekciót	szekciókat
dative	szekciónak	szekcióknak
instrumental	szekcióval	szekciókkal
causal-final	szekcióért	szekciókért
translative	szekcióvá	szekciókká
terminative	szekcióig	szekciókig
essive-formal	szekcióként	szekciókként
essive-modal	—	—
inessive	szekcióban	szekciókban
superessive	szekción	szekciókon
adessive	szekciónál	szekcióknál
illative	szekcióba	szekciókba
sublative	szekcióra	szekciókra
allative	szekcióhoz	szekciókhoz
elative	szekcióból	szekciókból
delative	szekcióról	szekciókról
ablative	szekciótól	szekcióktól
non-attributive possessive - singular	szekcióé	szekcióké
non-attributive possessive - plural	szekcióéi	szekciókéi

Possessive forms of szekció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szekcióm	szekcióim
2nd person sing.	szekciód	szekcióid
3rd person sing.	szekciója	szekciói
1st person plural	szekciónk	szekcióink
2nd person plural	szekciótok	szekcióitok
3rd person plural	szekciójuk	szekcióik

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

• szekció in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN