stáb

See also: stab, Stab, STAB, and štab

Hungarian

Etymology

From German Stab (“staff”).^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃtaːb]
• Rhymes: -aːb
• Hyphenation: stáb

Noun

stáb (plural stábok)

1. crew (the group of workers on a dramatic production who are not part of the cast)

   Synonym: forgatócsoport

2. (colloquial) staff (a group of experts and leaders working together on a task)

   Synonym: csapat

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	stáb	stábok
accusative	stábot	stábokat
dative	stábnak	stáboknak
instrumental	stábbal	stábokkal
causal-final	stábért	stábokért
translative	stábbá	stábokká
terminative	stábig	stábokig
essive-formal	stábként	stábokként
essive-modal	—	—
inessive	stábban	stábokban
superessive	stábon	stábokon
adessive	stábnál	stáboknál
illative	stábba	stábokba
sublative	stábra	stábokra
allative	stábhoz	stábokhoz
elative	stábból	stábokból
delative	stábról	stábokról
ablative	stábtól	stáboktól
non-attributive possessive - singular	stábé	stáboké
non-attributive possessive - plural	stábéi	stábokéi

Possessive forms of stáb
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	stábom	stábjaim
2nd person sing.	stábod	stábjaid
3rd person sing.	stábja	stábjai
1st person plural	stábunk	stábjaink
2nd person plural	stábotok	stábjaitok
3rd person plural	stábjuk	stábjaik

Derived terms

• stáblista

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN