osztott

Hungarian

Etymology

oszt (“to divide, share, distribute”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈostotː]
• Hyphenation: osz‧tott
• Rhymes: -otː

Verb

osztott

1. third-person singular indicative past indefinite of oszt

   Ételt osztott a parkban. ― S/he distributed food in the park.

Participle

osztott

1. past participle of oszt

   Elfogadta a neki osztott lapot. ― He accepted the sheet handed out to him.

Adjective

osztott (not generally comparable, comparative osztottabb, superlative legosztottabb)

1. divided, split

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	osztott	osztottak
accusative	osztottat	osztottakat
dative	osztottnak	osztottaknak
instrumental	osztottal	osztottakkal
causal-final	osztottért	osztottakért
translative	osztottá	osztottakká
terminative	osztottig	osztottakig
essive-formal	osztottként	osztottakként
essive-modal	—	—
inessive	osztottban	osztottakban
superessive	osztotton	osztottakon
adessive	osztottnál	osztottaknál
illative	osztottba	osztottakba
sublative	osztottra	osztottakra
allative	osztotthoz	osztottakhoz
elative	osztottból	osztottakból
delative	osztottról	osztottakról
ablative	osztottól	osztottaktól
non-attributive possessive - singular	osztotté	osztottaké
non-attributive possessive - plural	osztottéi	osztottakéi

Related terms

• beosztott
• elosztott
• felosztott
• fölosztott
• kettéosztott
• kiosztott
• leosztott
• megosztott
• ráosztott
• szétosztott
• újraosztott
• visszaosztott

 

Further reading

• osztott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN