omnibusz

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Omnibus, from French (voiture) omnibus (“(carriage) for all”), from Latin omnibus (“for all”), from omnis (“all”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈomnibus]
• Hyphenation: om‧ni‧busz
• Rhymes: -us

Noun

omnibusz (plural omnibuszok)

1. horse-drawn omnibus

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	omnibusz	omnibuszok
accusative	omnibuszt	omnibuszokat
dative	omnibusznak	omnibuszoknak
instrumental	omnibusszal	omnibuszokkal
causal-final	omnibuszért	omnibuszokért
translative	omnibusszá	omnibuszokká
terminative	omnibuszig	omnibuszokig
essive-formal	omnibuszként	omnibuszokként
essive-modal	—	—
inessive	omnibuszban	omnibuszokban
superessive	omnibuszon	omnibuszokon
adessive	omnibusznál	omnibuszoknál
illative	omnibuszba	omnibuszokba
sublative	omnibuszra	omnibuszokra
allative	omnibuszhoz	omnibuszokhoz
elative	omnibuszból	omnibuszokból
delative	omnibuszról	omnibuszokról
ablative	omnibusztól	omnibuszoktól
non-attributive possessive – singular	omnibuszé	omnibuszoké
non-attributive possessive – plural	omnibuszéi	omnibuszokéi

Possessive forms of omnibusz

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	omnibuszom	omnibuszaim
2nd person sing.	omnibuszod	omnibuszaid
3rd person sing.	omnibusza	omnibuszai
1st person plural	omnibuszunk	omnibuszaink
2nd person plural	omnibuszotok	omnibuszaitok
3rd person plural	omnibuszuk	omnibuszaik

See also

• autóbusz

Further reading

• omnibusz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN