névutó

Hungarian

Etymology

név +‎ utó

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈneːvutoː]
• Hyphenation: név‧utó
• Rhymes: -toː

Noun

névutó (plural névutók)

1. (grammar) postposition (equivalent of English preposition except it comes after the word it refers to)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	névutó	névutók
accusative	névutót	névutókat
dative	névutónak	névutóknak
instrumental	névutóval	névutókkal
causal-final	névutóért	névutókért
translative	névutóvá	névutókká
terminative	névutóig	névutókig
essive-formal	névutóként	névutókként
essive-modal	—	—
inessive	névutóban	névutókban
superessive	névutón	névutókon
adessive	névutónál	névutóknál
illative	névutóba	névutókba
sublative	névutóra	névutókra
allative	névutóhoz	névutókhoz
elative	névutóból	névutókból
delative	névutóról	névutókról
ablative	névutótól	névutóktól
non-attributive possessive - singular	névutóé	névutóké
non-attributive possessive - plural	névutóéi	névutókéi

Possessive forms of névutó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	névutóm	névutóim
2nd person sing.	névutód	névutóid
3rd person sing.	névutója	névutói
1st person plural	névutónk	névutóink
2nd person plural	névutótok	névutóitok
3rd person plural	névutójuk	névutóik

Derived terms

• névutós

 

Compound words

• névutómelléknév

 

See also

• Appendix:Hungarian postpositions
• (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó ^{(Category: hu:Parts of speech)}

Further reading

• névutó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN