kötetlen

Hungarian

Etymology

köt (“to bind”) +‎ -etlen (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøtɛtlɛn]
• Hyphenation: kö‧tet‧len
• Rhymes: -ɛn

Adjective

kötetlen (comparative kötetlenebb, superlative legkötetlenebb)

1. untethered (not tied down)

   Az állatokat kötetlenül a szabadban tartjuk. ― We keep the animals untethered in the open.

2. informal, free, casual, unrestrained (spontaneous, natural; unconstrained)

   kötetlen társalgás ― casual conversation

   kötetlen formátumú szöveg ― free-from text

   kötetlen munkaidő ― flexible working hours

3. (of a book, stationery) unbound

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kötetlen	kötetlenek
accusative	kötetlent	kötetleneket
dative	kötetlennek	kötetleneknek
instrumental	kötetlennel	kötetlenekkel
causal-final	kötetlenért	kötetlenekért
translative	kötetlenné	kötetlenekké
terminative	kötetlenig	kötetlenekig
essive-formal	kötetlenként	kötetlenekként
essive-modal	kötetlenül	—
inessive	kötetlenben	kötetlenekben
superessive	kötetlenen	kötetleneken
adessive	kötetlennél	kötetleneknél
illative	kötetlenbe	kötetlenekbe
sublative	kötetlenre	kötetlenekre
allative	kötetlenhez	kötetlenekhez
elative	kötetlenből	kötetlenekből
delative	kötetlenről	kötetlenekről
ablative	kötetlentől	kötetlenektől
non-attributive possessive - singular	kötetlené	kötetleneké
non-attributive possessive - plural	kötetlenéi	kötetlenekéi

Derived terms

• kötetlenség

 

Further reading

• kötetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN