járomcsont

Hungarian

Etymology

From járom (“yoke”) +‎ csont (“bone”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjaːromt͡ʃont]
• Hyphenation: já‧rom‧csont

Noun

járomcsont (plural járomcsontok)

1. (anatomy) cheekbone, malar bone, zygoma, zygomatic bone (the small prominent bone of the cheek)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	járomcsont	járomcsontok
accusative	járomcsontot	járomcsontokat
dative	járomcsontnak	járomcsontoknak
instrumental	járomcsonttal	járomcsontokkal
causal-final	járomcsontért	járomcsontokért
translative	járomcsonttá	járomcsontokká
terminative	járomcsontig	járomcsontokig
essive-formal	járomcsontként	járomcsontokként
essive-modal	—	—
inessive	járomcsontban	járomcsontokban
superessive	járomcsonton	járomcsontokon
adessive	járomcsontnál	járomcsontoknál
illative	járomcsontba	járomcsontokba
sublative	járomcsontra	járomcsontokra
allative	járomcsonthoz	járomcsontokhoz
elative	járomcsontból	járomcsontokból
delative	járomcsontról	járomcsontokról
ablative	járomcsonttól	járomcsontoktól
non-attributive possessive - singular	járomcsonté	járomcsontoké
non-attributive possessive - plural	járomcsontéi	járomcsontokéi

Possessive forms of járomcsont
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	járomcsontom	járomcsontjaim
2nd person sing.	járomcsontod	járomcsontjaid
3rd person sing.	járomcsontja	járomcsontjai
1st person plural	járomcsontunk	járomcsontjaink
2nd person plural	járomcsontotok	járomcsontjaitok
3rd person plural	járomcsontjuk	járomcsontjaik

Further reading

• járomcsont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN