iratkapocs

Hungarian

iratkapocs

Etymology

From irat (“documentation, papers”) +‎ kapocs (“hook, clip, clamp”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈirɒtkɒpot͡ʃ]
• Hyphenation: irat‧ka‧pocs

Noun

iratkapocs (plural iratkapcsok)

1. (formal) paper clip

   Synonym: (informal) gemkapocs

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	iratkapocs	iratkapcsok
accusative	iratkapcsot	iratkapcsokat
dative	iratkapocsnak	iratkapcsoknak
instrumental	iratkapoccsal	iratkapcsokkal
causal-final	iratkapocsért	iratkapcsokért
translative	iratkapoccsá	iratkapcsokká
terminative	iratkapocsig	iratkapcsokig
essive-formal	iratkapocsként	iratkapcsokként
essive-modal	—	—
inessive	iratkapocsban	iratkapcsokban
superessive	iratkapcson	iratkapcsokon
adessive	iratkapocsnál	iratkapcsoknál
illative	iratkapocsba	iratkapcsokba
sublative	iratkapocsra	iratkapcsokra
allative	iratkapocshoz	iratkapcsokhoz
elative	iratkapocsból	iratkapcsokból
delative	iratkapocsról	iratkapcsokról
ablative	iratkapocstól	iratkapcsoktól
non-attributive possessive - singular	iratkapocsé	iratkapcsoké
non-attributive possessive - plural	iratkapocséi	iratkapcsokéi

Possessive forms of iratkapocs
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	iratkapcsom	iratkapcsaim
2nd person sing.	iratkapcsod	iratkapcsaid
3rd person sing.	iratkapcsa	iratkapcsai
1st person plural	iratkapcsunk	iratkapcsaink
2nd person plural	iratkapcsotok	iratkapcsaitok
3rd person plural	iratkapcsuk	iratkapcsaik

Further reading

• iratkapocs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN