hangzavar

Hungarian

Etymology

hang (“sound”) +‎ zavar (“chaos, confusion”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒŋɡzɒvɒr]
• Hyphenation: hang‧za‧var
• Rhymes: -ɒr

Noun

hangzavar (plural hangzavarok)

1. cacophony, discord, noise (any harsh noise, or confused mingling of sounds)

   Synonyms: zaj, lárma, zajongás

   Az ünnepségen olyan hangzavar volt, hogy nem tudtunk beszélgetni. ― There was so much noise at the ceremony that we couldn't talk.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hangzavar	hangzavarok
accusative	hangzavart	hangzavarokat
dative	hangzavarnak	hangzavaroknak
instrumental	hangzavarral	hangzavarokkal
causal-final	hangzavarért	hangzavarokért
translative	hangzavarrá	hangzavarokká
terminative	hangzavarig	hangzavarokig
essive-formal	hangzavarként	hangzavarokként
essive-modal	—	—
inessive	hangzavarban	hangzavarokban
superessive	hangzavaron	hangzavarokon
adessive	hangzavarnál	hangzavaroknál
illative	hangzavarba	hangzavarokba
sublative	hangzavarra	hangzavarokra
allative	hangzavarhoz	hangzavarokhoz
elative	hangzavarból	hangzavarokból
delative	hangzavarról	hangzavarokról
ablative	hangzavartól	hangzavaroktól
non-attributive possessive - singular	hangzavaré	hangzavaroké
non-attributive possessive - plural	hangzavaréi	hangzavarokéi

Possessive forms of hangzavar
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hangzavarom	hangzavaraim
2nd person sing.	hangzavarod	hangzavaraid
3rd person sing.	hangzavara	hangzavarai
1st person plural	hangzavarunk	hangzavaraink
2nd person plural	hangzavarotok	hangzavaraitok
3rd person plural	hangzavaruk	hangzavaraik

Further reading

• hangzavar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN