bukott

Hungarian

Etymology

bukik +‎ -ott

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbukotː]
• Hyphenation: bu‧kott
• Rhymes: -otː

Verb

bukott

1. third-person singular indicative past indefinite of bukik

Participle

bukott

1. past participle of bukik

Adjective

bukott (not generally comparable, comparative bukottabb, superlative legbukottabb)

1. fallen

   Synonyms: vesztes, kudarcos, sikertelen, elbukott, legyőzött, alulmaradt, tönkrement, meghiúsult

   Antonyms: nyertes, győztes, sikeres, eredményes

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bukott	bukottak
accusative	bukottat	bukottakat
dative	bukottnak	bukottaknak
instrumental	bukottal	bukottakkal
causal-final	bukottért	bukottakért
translative	bukottá	bukottakká
terminative	bukottig	bukottakig
essive-formal	bukottként	bukottakként
essive-modal	—	—
inessive	bukottban	bukottakban
superessive	bukotton	bukottakon
adessive	bukottnál	bukottaknál
illative	bukottba	bukottakba
sublative	bukottra	bukottakra
allative	bukotthoz	bukottakhoz
elative	bukottból	bukottakból
delative	bukottról	bukottakról
ablative	bukottól	bukottaktól
non-attributive possessive - singular	bukotté	bukottaké
non-attributive possessive - plural	bukottéi	bukottakéi

Further reading

• bukott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bukott in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).