amatőr

See also: amator, amatör, and amatør

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Amateur, from French amateur, from Latin amator.^[1] With -őr ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒmɒtøːr]
• Hyphenation: ama‧tőr
• Rhymes: -øːr

Noun

amatőr (plural amatőrök)

1. amateur

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	amatőr	amatőrök
accusative	amatőrt	amatőröket
dative	amatőrnek	amatőröknek
instrumental	amatőrrel	amatőrökkel
causal-final	amatőrért	amatőrökért
translative	amatőrré	amatőrökké
terminative	amatőrig	amatőrökig
essive-formal	amatőrként	amatőrökként
essive-modal	—	—
inessive	amatőrben	amatőrökben
superessive	amatőrön	amatőrökön
adessive	amatőrnél	amatőröknél
illative	amatőrbe	amatőrökbe
sublative	amatőrre	amatőrökre
allative	amatőrhöz	amatőrökhöz
elative	amatőrből	amatőrökből
delative	amatőrről	amatőrökről
ablative	amatőrtől	amatőröktől
non-attributive possessive - singular	amatőré	amatőröké
non-attributive possessive - plural	amatőréi	amatőrökéi

Possessive forms of amatőr
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	amatőröm	amatőreim
2nd person sing.	amatőröd	amatőreid
3rd person sing.	amatőrje	amatőrei
1st person plural	amatőrünk	amatőreink
2nd person plural	amatőrötök	amatőreitek
3rd person plural	amatőrjük	amatőreik

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

• amatőr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• amatőr in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).