üreg

Hungarian

Etymology

From the unattested stem *ür- + -eg (noun-forming suffix).^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyrɛɡ]
• Hyphenation: üreg
• Rhymes: -ɛɡ

Noun

üreg (plural üregek)

1. cavity, hole, cave, pit, cavern, sinus

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	üreg	üregek
accusative	üreget	üregeket
dative	üregnek	üregeknek
instrumental	üreggel	üregekkel
causal-final	üregért	üregekért
translative	üreggé	üregekké
terminative	üregig	üregekig
essive-formal	üregként	üregekként
essive-modal	—	—
inessive	üregben	üregekben
superessive	üregen	üregeken
adessive	üregnél	üregeknél
illative	üregbe	üregekbe
sublative	üregre	üregekre
allative	üreghez	üregekhez
elative	üregből	üregekből
delative	üregről	üregekről
ablative	üregtől	üregektől
non-attributive possessive - singular	üregé	üregeké
non-attributive possessive - plural	üregéi	üregekéi

Possessive forms of üreg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	üregem	üregeim
2nd person sing.	üreged	üregeid
3rd person sing.	ürege	üregei
1st person plural	üregünk	üregeink
2nd person plural	üregetek	üregeitek
3rd person plural	üregük	üregeik

Derived terms

• üreges

Compound words

• arcüreg
• hasüreg
• homloküreg
• melléküreg
• mellhártyaüreg
• mellüreg
• orrüreg
• sejtnedvüreg
• szájüreg
• szemüreg

 

Related terms

• üres
• ürít
• ürül

 

References

1. üreg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• üreg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN