ültet

Hungarian

Etymology

ül (“to sit”) +‎ -tet (causative suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyltɛt]
• Hyphenation: ül‧tet
• Rhymes: -ɛt

Verb

ültet

1. (transitive) causative of ül: to seat, sit (to cause or assist to sit down)
2. (transitive) to plant (to place a seed or plant in soil or other substrate in order that it may live and grow)

Conjugation

Conjugation of ültet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	ültetek	ültetsz	ültet	ültetünk	ültettek	ültetnek
			def.	ültetem	ülteted	ülteti	ültetjük	ültetitek	ültetik
			2nd obj	ültetlek
		past	indef.	ültettem	ültettél	ültetett	ültettünk	ültettetek	ültettek
			def.	ültettem	ültetted	ültette	ültettük	ültettétek	ültették
			2nd obj	ültettelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ültetni fog.
archaic preterite		indef.	ülteték	ültetél	ültete	ülteténk	ültetétek	ültetének
		def.	ültetém	ültetéd	ülteté	ülteténk	ültetétek	ülteték
		2nd obj	ültetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. ültet vala, ültetett vala/volt.
archaic future	indef.	ültetendek	ültetendesz	ültetend	ültetendünk	ültetendetek	ültetendenek
	def.	ültetendem	ültetended	ültetendi	ültetendjük	ültetenditek	ültetendik
	2nd obj	ültetendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	ültetnék	ültetnél	ültetne	ültetnénk	ültetnétek	ültetnének
		def.	ültetném	ültetnéd	ültetné	ültetnénk (or ültetnők)	ültetnétek	ültetnék
		2nd obj	ültetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. ültetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	ültessek	ültess or ültessél	ültessen	ültessünk	ültessetek	ültessenek
			def.	ültessem	ültesd or ültessed	ültesse	ültessük	ültessétek	ültessék
			2nd obj	ültesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. ültetett légyen
infinitive	ültetni		ültetnem	ültetned	ültetnie	ültetnünk	ültetnetek	ültetniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	ültetés		ültető	ültetett	ültetendő	ültetve (ültetvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of ültet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	ültethetek	ültethetsz	ültethet	ültethetünk	ültethettek	ültethetnek
			def.	ültethetem	ültetheted	ültetheti	ültethetjük	ültethetitek	ültethetik
			2nd obj	ültethetlek
		past	indef.	ültethettem	ültethettél	ültethetett	ültethettünk	ültethettetek	ültethettek
			def.	ültethettem	ültethetted	ültethette	ültethettük	ültethettétek	ültethették
			2nd obj	ültethettelek
archaic preterite		indef.	ültetheték	ültethetél	ültethete	ültetheténk	ültethetétek	ültethetének
		def.	ültethetém	ültethetéd	ültetheté	ültetheténk	ültethetétek	ültetheték
		2nd obj	ültethetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. ültethet vala, ültethetett vala/volt.
archaic future	indef.	ültethetendek or ültetandhatok	ültethetendesz or ültetandhatsz	ültethetend or ültetandhat	ültethetendünk or ültetandhatunk	ültethetendetek or ültetandhattok	ültethetendenek or ültetandhatnak
	def.	ültethetendem or ültetandhatom	ültethetended or ültetandhatod	ültethetendi or ültetandhatja	ültethetendjük or ültetandhatjuk	ültethetenditek or ültetandhatjátok	ültethetendik or ültetandhatják
	2nd obj	ültethetendelek or ültetandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	ültethetnék	ültethetnél	ültethetne	ültethetnénk	ültethetnétek	ültethetnének
		def.	ültethetném	ültethetnéd	ültethetné	ültethetnénk (or ültethetnők)	ültethetnétek	ültethetnék
		2nd obj	ültethetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. ültethetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	ültethessek	ültethess or ültethessél	ültethessen	ültethessünk	ültethessetek	ültethessenek
			def.	ültethessem	ültethesd or ültethessed	ültethesse	ültethessük	ültethessétek	ültethessék
			2nd obj	ültethesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. ültethetett légyen
infinitive	(ültethetni)		(ültethetnem)	(ültethetned)	(ültethetnie)	(ültethetnünk)	(ültethetnetek)	(ültethetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	ültethető			ültethetetlen		(ültethetve / ültethetvén)

Derived terms

• ültetés
• ültetvény

(With verbal prefixes):

• átültet
• beültet
• beleültet
• elültet
• felültet
• kiültet
• leültet
• szétültet

Further reading

• ültet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.