újonc

Hungarian

Etymology

új (“new”) +‎ -onc (noun-forming suffix denoting a person). Compare English newbie.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːjont͡s]
• Hyphenation: újonc
• Rhymes: -ont͡s

Noun

újonc (plural újoncok)

1. recruit
2. beginner, novice

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	újonc	újoncok
accusative	újoncot	újoncokat
dative	újoncnak	újoncoknak
instrumental	újonccal	újoncokkal
causal-final	újoncért	újoncokért
translative	újonccá	újoncokká
terminative	újoncig	újoncokig
essive-formal	újoncként	újoncokként
essive-modal	—	—
inessive	újoncban	újoncokban
superessive	újoncon	újoncokon
adessive	újoncnál	újoncoknál
illative	újoncba	újoncokba
sublative	újoncra	újoncokra
allative	újonchoz	újoncokhoz
elative	újoncból	újoncokból
delative	újoncról	újoncokról
ablative	újonctól	újoncoktól
non-attributive possessive - singular	újoncé	újoncoké
non-attributive possessive - plural	újoncéi	újoncokéi

Possessive forms of újonc
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	újoncom	újoncaim
2nd person sing.	újoncod	újoncaid
3rd person sing.	újonca	újoncai
1st person plural	újoncunk	újoncaink
2nd person plural	újoncotok	újoncaitok
3rd person plural	újoncuk	újoncaik

Further reading

• újonc in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN