éhezés

Hungarian

Etymology

From the éhez- stem of éhezik (“to starve, hunger, famish”) +‎ -és (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːɦɛzeːʃ]
• Hyphenation: éhe‧zés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

éhezés (plural éhezések)

1. starvation, hunger, famine
2. (figuratively, literary) longing, yearning

   Synonyms: vágyódás, éhség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	éhezés	éhezések
accusative	éhezést	éhezéseket
dative	éhezésnek	éhezéseknek
instrumental	éhezéssel	éhezésekkel
causal-final	éhezésért	éhezésekért
translative	éhezéssé	éhezésekké
terminative	éhezésig	éhezésekig
essive-formal	éhezésként	éhezésekként
essive-modal	—	—
inessive	éhezésben	éhezésekben
superessive	éhezésen	éhezéseken
adessive	éhezésnél	éhezéseknél
illative	éhezésbe	éhezésekbe
sublative	éhezésre	éhezésekre
allative	éhezéshez	éhezésekhez
elative	éhezésből	éhezésekből
delative	éhezésről	éhezésekről
ablative	éhezéstől	éhezésektől
non-attributive possessive - singular	éhezésé	éhezéseké
non-attributive possessive - plural	éhezéséi	éhezésekéi

Possessive forms of éhezés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	éhezésem	éhezéseim
2nd person sing.	éhezésed	éhezéseid
3rd person sing.	éhezése	éhezései
1st person plural	éhezésünk	éhezéseink
2nd person plural	éhezésetek	éhezéseitek
3rd person plural	éhezésük	éhezéseik

Further reading

• éhezés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN