Zsuanzsuanok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A zsuanzsuanok – európai kutatók kínai forrásokra hivatkozva ázsiai avaroknak is mondják őket – a Zsuanzsuan Birodalom vezető törzsszövetsége voltak. Európai szerzők feltételezése szerint egyik törzsük a var nevet viselte. A birodalom bukása után ők jöttek volna Európába, és hozták volna létre az Avar Kaganátust. A bizánci források – állítják jeles tudósaink – tudtak arról, hogy a nagy hatalmú zsuanzsuanok nem azonosak az európai avarokkal, ezért utóbbiakat álavaroknak (pszeudoavaroi) hívták, avarok alatt a zsuanzsuanokat értve. Az álavar elmélet ugyanakkor azt is felveti, hogy az európai avarok uar törzse nem zsuanzsuan eredetű, hanem csak felvette az uralkodó törzs nevét, ahogy az abban a korban elterjedt szokás volt.
Felemelkedésük a Hszienpej Birodalom felbomlásával és a hszienpejek délre, Kínába történő vándorlásával kezdődött a 3. században, de egységes birodalmat csak 400 körül hoztak létre. A kagáni címet viselő uralkodók rendszeresen háborúztak a hszienpej eredetű topák által létrehozott Északi-Vej-dinasztiával, amely hol vazallusként, hol szövetségesként tekintett rájuk.[1] A Zsuanzsuan Birodalom vesztét a göktürkök és a Nyugati-Vej-dinasztia szövetsége hozta el; a sztyeppi kánság helyét a Türk Birodalom vette át. Az utolsó zsuanzsuan kagánt 555-ben végezték ki.