Zirc
magyarországi város Veszprém vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zirc (németül: Sirtz[3]) város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa.
Zirc | |||
Az ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár | |||
| |||
Becenév: A Bakony fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8420 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6522 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 184,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″47.263333333333, 17.8725 | |||
Zirc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.
A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.
A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.
A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.