Zagyva
folyó Magyarországon / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A leghosszabb Magyarország határain belül eredő és torkolló folyó.
Gyors adatok
Zagyva | |
A Zagyva Szolnoknál | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Vármegyék | Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye |
Jelentősebb városok | Bátonyterenye, Hatvan, Jászberény és Szolnok |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 179,4 km |
Forrásszint | 500 m |
Vízhozam | 9,6 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 5676,6 km² |
Forrás | Karancs hegység |
é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 19° 52′ 17″48.140833, 19.871389 | |
Torkolat | Tisza (Szolnoknál) → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 12′ 08″47.172277777778, 20.202361111111 | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
A Zagyva útját a nógrádi vármegyeszékhely közelében, Zagyvaróna határában kezdi, majd négy vármegye 22 községét és kilenc városát érintve torkollik Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyénél a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna, amin túl számos kisebb vízfolyás torkollik bele. Térségének meghatározó folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál. Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely.