Duna
folyó Közép-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Duna | |
A Dunakanyar Visegrád és Nagymaros közötti szakasza | |
Közigazgatás | |
Országok | a teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása: Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%) |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 2850 km A Breg forrásától 2888,77 km Donaueschingentől 2840 km |
Forrásszint | a Breg forrásánál 1078 m Donaueschingennél 678 m |
Vízhozam | 30 km-rel Passau előtt: 580 m³/s Bécs: 1900 m³/s Budapest: 2350 m³/s a torkolat előtt: 6500 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 817 000 km² |
Forrás | Fekete-erdő (Schwarzwald-Baar, Baden-Württemberg, Németország) |
é. sz. 48° 05′ 42″, k. h. 8° 09′ 18″48.095111111111, 8.1548888888889 | |
Torkolat | Fekete-tenger (Románia és Ukrajna) delta típusú |
é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 29° 44′ 36″45.221944444444, 29.743333333333 | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. Legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
A Duna a világ „legnemzetközibb” folyama, amely 10 országon halad át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna), vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.